Medipress 2011. 10. 27. 12:58:46

Olyan sok pletyka és ellentmondás lát napvilágot az emlőrák okaival és megelőzésével kapcsolatban, hogy nehéz eldönteni, kinek lehet hinni. Csak azért, mert az egyik barátnőnk azt állítja, hogy a melltartóviselés emlőrákot okoz, még nem feltétlenül igaz. Ha pedig valaki úgy gondolja, hogy csak azért, mert nem fordult még elő a családjában emlőrák, nincs kitéve a kockázatnak, nagyot téved. Az igazság az, hogy a szakértők még mindig nem tudják, mi okozza az emlőrákot; csupán azt, hogy bizonyos tényezők, például az elhízás vagy a túlzott alkoholfogyasztás növelheti a kockázatát.

1. tévhit: Az emlőrák nagyrészt genetikai eredetű. Tény: Az esetek mindössze 5-10 százalékát okozzák a BRCA1 és BRCA2 nevű hibás emlőrák gének. Még az olyan nők körében is, akiknek családjában előfordult emlőrák, sok esetet nem a jellegzetes génmutáció, hanem a közös életmódbeli jegyek és a genetikai hajlam kombinációja okozza.

2. tévhit: a kis mellű nők esetében alacsonyabb a kockázat. Tény: A melltartóméret semmiféle szerepet nem játszik abban, hogy kialakulhat-e valakiben emlőrák. Az emlőrák a lobulusok sejtjeiben fejlődik ki, amiből az emlő méretétől függetlenül ugyanannyi található minden nőben. A lényeg az, hogy minden 40 éven felüli nőnek rendszeres mammográfiai vizsgálatot kell végeztetnie.

3. tévhit: Az emlőrák mindig csomó formájában jelentkezik. Tény: Az emlőrákkal diagnosztizált betegek körülbelül 10 százaléka nem tapasztal csomókat, fájdalmat vagy más jeleket az emlőjében. A megjelenő csomók közül pedig 80-85 százalék jóindulatú. Ettől függetlenül bármilyen tartósan megmaradó csomó vagy tünet megjelenése esetén orvoshoz kell fordulni. Tünetei közé tartozik a kitapintható csomó vagy megkeményedés az emlőben illetve a hónalj környékén, az emlő vagy az emlőbimbó érzékenysége, az emlő vagy az emlőbimbó alakjának megváltozása, váladékozás az emlőbimbóból, valamint vörös, duzzadt vagy hámló bőr az emlőn vagy az emlőbimbón.

4. tévhit: A mammográfia megelőzi vagy csökkenti a kockázatot. Tény: A rendszeres mammográfiai vizsgálatok nem előzik meg és nem is csökkentik az emlőrák kockázatát. Csupán kimutatják a meglévő emlőrákot, amivel körülbelül 16 százalékkal csökkentik a halálozást az emlőrákos betegek körében. Az emlőrák azonban sok esetben már 6-8 éve jelen lehet, mielőtt a vizsgálat kimutatja, ezért nagyon fontos, hogy minden nő évente menjen el orvosához szűrésre, és végezzen önvizsgálatot.

5. tévhit: A mammográfia emlőrákot okoz. Tény: A sugárzás káros hatásainak kockázata eltörpül a korai diagnózis óriási előnyei mellett. A 40 éven felüli nőknek általában azt javasolják, hogy évente végeztessenek mammográfiai vizsgálatot. A sugárzás szintjét hatóságilag szabályozzák, és meglehetősen alacsonyan szabják meg – körülbelül annyi, mint természetes forrásból származó sugárzás 3 hónap alatt.

6. tévhit: A fogamzásgátló tabletták emlőrákot okoznak. Tény: Az orvosok szerint nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy azt javasolják a nőknek, hogy az emlőrák elkerülése érdekében abbahagyják a fogamzásgátló gyógyszerek szedését. Bár a 90-es években még azt mutatták ki a tanulmányok, hogy a fogamzásgátlót szedők esetében valamivel nagyobb a kockázat, a szakértők hangsúlyozzák, hogy a mai fogamzásgátló készítmények összetétele sokat változott azóta, a többségük sokkal kevesebb hormont tartalmaz. A fogamzásgátlóval összefüggő emlőrák kockázat ráadásul az etnikumtól és az életkortól is függhet, és minden nő esetében más és más.

7. tévhit: A fiatal nőkben nem alakul ki emlőrák. Tény: Igaz, hogy a betegség a változó koron átesett nőkben gyakoribb, mégis bármilyen életkorban jelentkezhet. Az összes emlőrákos eset 25 százaléka 50 éven aluli nőkben alakul ki, és esetükben magasabb a halálozás aránya. Mivel a fiatal nőknek feszesebb a melle, a mammográfiai vizsgálat nehezebben mutatja ki a csomókat, ezért 20 éves kortól érdemes minden nőnek rendszeres önvizsgálatot végeznie, 3 évente orvosi szűrést kérni, 40 éves kortól pedig rendszeres mammográfiai vizsgálatokat végeztetni.

8. tévhit: A dezodorok és izzadásgátlók emlőrákot okoznak. Tény: Ha valaki kerüli ezeket a pipereholmikat, attól még nem szünteti meg az emlőrák kockázatát. 2002-ben a Hutchinson Rákkutató Központ kutatása kimutatta, hogy nincs összefüggés a dezodor illetve izzadásgátló használata és az emlőrák között. A pletykák szerint az izzadásgátlók megakadályozzák a méreganyagok távozását a szervezetből, felgyűlnek a nyirokmirigyekben, ami rákot okozhat. Egy másik vélemény szerint az izzadásgátlóban lévő vegyi anyagok, például az alumínium és a parabének rákkeltők. Eddig azonban egyetlen kutatás sem támasztotta alá ezeket.

9. tévhit: A melltartó viselése növeli az emlőrák kockázatát. Tény: Nincs olyan meggyőző tudományos vagy klinikai bizonyíték, amely alátámasztaná ezt az állítást. Ha a melltartót nem viselő nőkben ritkábban alakul ki emlőrák, ez csak azzal magyarázható, hogy általában soványabbak: az elhízás e ráktípus közismert kockázati tényezője.

10. tévhit: Rákot okozhat, ha valaki a forró autóban hagyott műanyag vizes flakonból iszik. Tény: A pletyka tévesen feltételezi, hogy dioxinok szabadulnak fel a felhevült műanyagpalackból a vízbe. A műanyagok azonban valójában nem tartalmaznak dioxinokat, és a napsugarak nem elég erősek ahhoz, hogy létrehozzák őket. Az egyszer használatos műanyagpalackok többsége polietilén-tereftalátból (PET) készül, amelynek biztonságosságát szigorúan tesztelik. Néhány kutatás szerint hő hatására biszfenol-A szabadulhat fel, amely befolyásolhatja a rák kockázatát. Az a legbiztosabb, ha biszfenol-A mentes műanyagból készült újrafelhasználható palackot választunk.

11. tévhit: Normális lett a mammográfiai vizsgálatom eredménye, ezért nem kell félnem az emlőráktól. Tény: Bár a mammográfia számít a legjobb korai diagnosztikai módszernek, ez sem tökéletes. A tünetmentes nők esetében akár 20 százalékban nem mutatja ki a betegséget. A vizsgálat csak 16 százalékkal csökkenti a nők emlőrák okozta halálozási arányát. Ráadásul azért, mert egy mammográfia negatív lett, attól még később kifejlődhet emlőrák – a jelenlegi irányelvek ezért javasolnak éves vizsgálatot.

12. tévhit: Az emlőrák megelőzhető. Tény: Igaz, hogy bizonyos kockázati tényezőket, például az elhízást és a mozgáshiányt megváltoztathatjuk, még nincs elég információ az emlőrák okáról ahhoz, hogy megelőzhessük a betegséget. A megelőzés lehetőségének kidolgozásához további kutatásokra lesz szükség.

A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatói a legmodernebb DNS szekvenálás felhasználásával azonosítani tudták azokat a radikális genomikus átrendeződéseket, amelyek kizárólag a daganatokban következnek be, az egészséges sejtekben nem

A rákos sejtekben lezajló DNS-átrendeződések az egyes daganatokra és betegekre jellemzőek. A változások "drámaiak", ezért a kutatók könnyebben kimutathatják őket az új módszer segítségével, mely a PARE (Personalized Analysis of Rearranged Ends) nevet kapta - számolt be Victor Velculescu onkológus professzor, a tanulmány vezető szerzője.

"Ha a genom olyan lenne, mint egy több fejezetből álló könyv, akkor az átrendeződés olyan lenne, mintha kicserélnénk két fejezetet, hogy felboruljon a sorrend. Ezzel szemben az egyszeri bázismutáció olyan, mint egy egyszeri nyomdahiba egy fejezeten belül."

A kutatók mostanáig ezekre az egyszeri "elütésekre" összpontosítottak, amikor az emberek genomját szekvenálták. A PARE azonban az egész genomot vizsgálja, vagyis nem pusztán egyetlen nyomdahibát, hanem a könyv egész fejezetét

"Amikor átlapozunk egy könyvet, könnyebb kiszúrni, hogy a fejezetek rossz sorrendben vannak, mint észrevenni egy nyomdahibát. Ha tehát a DNS átrendeződést pontosan fel tudnánk ismerni, ez lenne az egyik legjobb módja annak, hogy megkülönböztessük a rákos sejteket a normális sejtektől" - nyilatkozta Velculescu az újságíróknak az Amerikai

Tudományfejlesztési Társaság (AAAS) éves konferenciáján, ahol a PARE-t bemutatták.

"A PARE különlegesen érzékeny a daganat DNS-ére, és felhasználható a rejtett vagy klinikailag nem kimutatott daganatok

diagnosztizálására, amelyek nem látszanak a CT-n" - tette hozzá Luis Diaz, a Johns Hopkins másik onkológia professzora, a tanulmány társszerzője.

A PARE segítségével azt is meg lehet határozni, hogy a beteg daganatát teljesen eltávolították-e a műtéttel, ami elkerülhetővé teszi a rákos betegek műtét utáni felesleges kemoterápiáját és sugárkezelését.

A kutatók azt remélik, hogy a PARE rákdiagnosztikai módszerek már két éven belül elérhetővé válnak a klinikai orvosok és betegeik számára. Diaz és Velculescu azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a PARE nem olyan csodafegyver, amely véget vet a ráknak, de módszerük a teljes genom szekveniálásának első klinikailag

használható alkalmazását jelenti.

Egereken végzett kísérletek arról tanúskodnak, hogy az indiai fűszerben található sárga festékanyagnak hihetetlen hatása van többek között a mellrákra. Sőt, további kísérletek alapján a bőrrákra és lehet, hogy az Alzheimer-kórra is. A kurkuminnak a curry nem csupán a világítóan sárga színét köszönheti. Az anyag megakadályozhatja a metasztázis kialakulását és elterjedését is, állapították meg a houstoni Texas Egyetem kutatói, egereken végzett kísérleteik során.

A rákos egereket kurkuminnal, a Paclitaxel elnevezésű mellrák elleni gyógyszerrel vagy a kettő kombinációjával kezelték. Az összesen 60 egér egy részét pedig kezeletlenül hagyták, hogy legyen összehasonlítási alapjuk.

Miután eltávolították mellükből a daganatot, majd mindegyik kezeletlenül maradt egér tüdejében áttételek kezdtek kialakulni. Valamivel kisebb volt a metasztázisok száma azoknál a rágcsálóknál, amelyeket Paclitaxellel kezeltek. A harmadik csoport esetében azonban nagy meglepetés érte a tudósokat: azoknál az állatoknál ugyanis, amelyeket kurkuminnal vagy a két anyag kombinációjával kezeltek, jelentősen visszaesett a beteg egyedek száma. A bámulatos gyógyhatás hátterében az állhat, hogy a kurkumin valószínűleg elnyomja annak a proteinnek a hatását, amely kulcsszerepet játszik a metasztázisok kialakulásában. A legjobb hatás akkor érhető el, amikor a curry sárga festékanyagát a paclitaxeles mellrákterápia kiegészítéseként használják. Az általánosan használt orvosság ugyanis hosszabb használat után elősegítheti a metasztázisok kialakulását. A kurkumin ugyanakkor segít elkerülni ezt a mellékhatást és növelheti a sikeres gyógyulás esélyeit.

A sokat ígérő kísérletek után a kutatók most abban reménykednek, hogy hamarosan embereken is kipróbálhatják az új gyógymódot. Pár hónappal ezelőtt ugyanis már felfigyeltek a hatóanyag pozitív hatására a bőrrákos betegeknél. A szakemberek az Alzheimer-kór gyógyításánál is elképzelhetőnek tartják, hogy felhasználják a festékanyagot a kezelésben.

(forrás: egyperces.hu)

Évente több mint egymillió nőről derül ki, hogy mellrákos. Az esetek 80%-ában ötven feletti hölgyeknél fordul elő, ám mostanság egyre fiatalabbaknál is diagnosztizálják a betegséget. Szerencsére az idejében felismert betegség kezelhető, 90%-ában gyógyítható.

A legfrissebb adatok szerint Európában ? és Magyarországon ? minden 9-10. nőt érinthet az emlőrák. Magyarországon évente 7000 mellrákos betegséget diagnosztizálnak. Ebből hazánkban évente 2300 nő hal meg emlőrák miatt. Korai felismerése ezrek életét mentheti meg.

Minden hónapban érdemes önvizsgálatot tartani, mellyel könnyen kiszűrhető a betegség. Célszerű a menstruáció vége utáni második, harmadik napon, mert ekkor a mell könnyen, fájdalom nélkül tapintható. Míg a havi vérzés előtt a hormonok miatt megduzzadnak a mellek, a mellbimbó érintése fájdalmas lehet. Az alábbi 9 pontban leírtak segítségével könnyen és egyszerűen átvizsgálhatjuk mellünket.

1. A vizsgálatot álló helyzetben tükör előtt kezdjük el. Lazán lógassuk le karjainkat, majd emeljük fejünk fölé. Nézzük meg, nincs-e alakváltozás, duzzanat, új behúzódás a bőrön vagy a mellbimbón.

2. Ezután emeljük mindkét karunkat a magasba! Forduljunk meg mindkét oldalra, és figyeljük meg, hogy mutatkozik-e a melleken, vagy a környékükön valamely elváltozás.

3. Tegyük síkossá a bőrt, majd engedjük le a bal karunkat, és finom mozdulatokkal tapogassuk végig mindkét mellünket, majd folytassuk a mellbimbók körbetapogatásával a bimbóudvaron belül.

4. A jobb kézzel összezárt ujjakkal körkörösen spirál vonalban (kívülről befelé haladva) tapintsuk át bal mellünket, addig ismételve, míg el nem érjük a mellbimbót. Majd végezetül enyhén préseljük össze a bimbót, nincs-e véres, vagy savós váladékozás.

5. Ezután feküdjünk hanyatt, és melleinket így is vizsgáljuk meg. A vizsgálat terjedjen ki az egész mellre, a mell feletti területekre, különösen a hónalj környékére.

6. A jobb mellhez a bal kezünket, a bal mellhez a jobb kezünket használjuk. Azt a kezét, amelyiket éppen nem használjuk, emeljük fel a fejünk mellé. Összezárt ujjal simító-nyomó mozdulatokkal tapintsuk át a bal mell mirigyállományát felülről lefelé haladva.

7. Ugyanebben a helyzetben engedjük bal karunkat a teste mellé, majd tapintsuk át a mell külső felét a test középvonala felé haladva.

8. Körkörös mozdulatokkal vizsgáljuk meg hónaljunkat. A hónalj mélyedésénél kezdjük és haladjunk felfelé a mell irányába.

9. Végezetül ujjbeggyel tapintsuk át a kulcscsont fölötti árkokat. Ezeket a fekvő helyzetben végzett vizsgálatokat megfeszített mellizommal is végezzük el.

Ha az alábbi tüneteket észleli a mellein, azonnal fordulj orvoshoz!
Szokatlan kidudorodások, illetve bemélyedések talál a melleken, illetve a bimbókon.
A mell bőre duzzadttá, keménnyé, illetve pirossá válik.
Az emlőbimbóból véres váladékozást észlel.
Mellbimbón ekcémának tűnő elváltozás jelent meg.
A hónalj alatti csomó.
Nagyobbodást, csomót észlel az egyik emlőben. Nem szabad összetéveszteni a menstruáció ideje alatti nyirokmirigy-duzzanattal.

Főleg a fiatal, feszes mellű nők számára nehézkes az emlőszűrés a hagyományos mammográfiával, mivel a kemény, sok kötőszövet és mirigyet tartalmazó mell, az úgynevezett "dense" mell egyrészt kevésbé átlátszó a röntgensugaraknak, másrészt a vizsgálathoz a mellet 2 üveglap közé fektetik és minél laposabbra tömörítik, hogy minél jobb képet kapjanak - ez pedig a feszes, tömör melleknél alig kivitelezhető, és kellemetlen is. Ebből következik, hogy ilyen esetben nehezen látható a daganat - pedig a malignus emlődaganatok előfordulása 4-6-szor magasabb ebben a melltípusban.
Ráadásul a nők 40 százaléka "dense" mellű, és elsősorban fiatal.

A dense típusú emlők vizsgálatára fejlesztették ki a káros sugárzástól mentes Computed Tomography Laser Breast Imaging System, vagyis CT-Lézer mammográfia eljárást, amely a heterogén, és az igen tömött emlő esetén is nagyobb érzékenységgel képes a rosszindulatú emlő daganatokat kimutatni.

A vizsgálat 2009. januárjától egy budapesti, XIII. kerületi magánintézményben is elérhető.

A vizsgálat az új fejlesztésű, lézeres technológia segítségével teszi láthatóvá az emlőben kialakult rosszindulatú elváltozásokat az "angiogenezis" kimutatásával. A CT technológia segítségével már az igen korai elváltozásokat is kimutatja "dense" mellű nők esetében is. Az eltérő képalkotási technológia miatt a CT-Lézer mammográfia vizsgálat esetén nincs semmilyen káros sugárzás, és a vizsgálat nem jár a mell összenyomásával, és nem jár kellemetlen érzéssel.

A diagnosztikai berendezés a szervezetre ártalmatlan lézerfényt alkalmaz - amely nem jár semmilyen sugárterheléssel., és a leképezést komputer tomográf (CT) végzi.
A vizsgálat hason fekvő helyzetben történik, a melleknek külön hely van kialakítva, így nem jelentkezik kellemetlen nyomás.
A sűrű (dense breast) melltípusnál nagy érzékenységgel tudja kimutatni az esetleges elváltozásokat.
Fiatal életkorban vagy terhesség alatt is alkalmazható, mivel nincs káros sugárzás, és mellimplantátumok esetében is alkalmazható.
A vizsgálat mindennel együtt körülbelül 40 percet vesz igénybe.

Az emlőrák a nők körében leggyakrabban előforduló daganat típus: a statisztikai adatok alapján 10 nőből 1 érintett ebben a betegségben. Az egészségügyi statisztikai adatok szerint a világon évente több mint egymillió, Magyarországon évente 7.000 nőről derül ki, hogy mellrákos, évente közel 2.400 nő hal meg ennek következtében, holott a korán felismert daganat 90 százalékban gyógyítható. A betegség kialakulásának valószínűsége az életkorral együtt nő, ám a 40 év alatt is egyre nagyobb számban diagnosztizálnak melldaganatot.

Egy szegedi kutatás adatai szerint a helyi klinikán kezelt emlőrákos asszonyok közül azoknál kellett kisebb műtétet végezni, illetve enyhébb terápiát alkalmazni, akiknél nem tapintással, hanem mammográfiával állapították meg első alkalommal a tumor kialakulását.

A vizsgálatban összesen 607 beteg adatát összesítették, közülük 293 esetben szűréssel, 259 esetben pedig a tünet alapján fedezték fel a daganatot. Az eredménynek elemzéséből kiderült: a szűréssel felfedezett esetekben lényegesen gyakrabban történt emlőmegtartó műtét, valamint ritkábban volt szükség kemoterápiára. Ezzel szemben a tünet alapján ? tehát például tapintással ? felfedezett tumorok egyértelműen nagyobbak voltak, és gyakrabban jelezték a betegség előrehaladottabb állapotát.

Ezreket mentett meg a mammográfia

Az esetek jelentős részében ma is a nők önmaguk fedezik fel emlőjükben az elváltozást: természetesen ebben az esetben is jó esély lehet a gyógyulásra - a fenti vizsgálati eredmények publikálásával a szakemberek arra igyekeztek rávilágítani, hogy mekkora esélyt jelent a szervezett szűrővizsgálatokon való megjelenés lehetősége. Az ismertetett nemzetközi példák szerint például egyes svéd tartományokban a jól megszervezett mammográfiás népességszűrés hatásaként több mint negyedével csökkent az emlőrákos halálozás.

Utóbbi tapasztalatról Tabár László, Svédországban dolgozó és kutató, az emlőszűrés egyik úttörőjének tekintett professzor számolt be előadásában. A háromnapos konferencián több referátumot is tartó professzor hangsúlyozta: legfontosabbnak azt tartja, hogy az emlődaganatokat minél korábbi stádiumban, minél apróbb méretűként felfedezzék, majd megtörténjen azok műtéti eltávolítása. (Bár sokan félnek a műtétektől, amint arról több alkalommal is írtunk, ha tumorról van szó, pozitív jelzőként kell értelmezni azt, ha a daganat operálható. Ez igaz az emlőrákra is. Sok esetben a kemoterápia és a sugárkezelés is azt célozza, hogy a tumor kisebbé, a sebészek által eltávolíthatóvá váljon.)

? A nők nélkül nem lehet megelőzni a bajt ? mondta Péntek Zoltán, az Országos Mammográfiás Szűrési Szakértői Munkabizottság vezetője. Akkor lehetne igazán jelentős eredményeket elérni, ha az asszonyoknak legalább 70 százaléka rendszeresen részt venne mammográfián. 2002 és 2006 között több mint 3 millió nőt hívtak be emlőszűrésre, közülük 1,2 millióan vettek részt a vizsgálaton. Az emlőszűrésen megjelentek közül mintegy 80 ezer nőt hívtak vissza további kivizsgálásra, majd több ezer nő esetében került sor műtétre, amivel megakadályozták a tumor elburjánzását, redukálták az áttétek képződésének esélyét.

Nincs biztos módszer

Ugyan nagy lélekszámú népesség átszűrésére a mammográfia a jelenlegi leghatékonyabb elérhető szűrési módszer, nem nyújt teljes biztonságot. Amint arra Ormándi Katalin szegedi radiológus is rámutatott, a vizsgálat érzékenysége 75-80 százalékos. (Más szűrésnél is igaz, hogy az álnegatív eshetőség is indokolja a rendszeres részvételt, amellyel növelni lehet az esélyét annak, hogy felfedezik az elváltozást.) Léteznek olyan szövettípusú emlők is, amely szerkezetük miatt nem optimális a mammográfia számára.

Több orvos is felvetette annak fontosságát, hogy a mammográfiás szűréssel nem megcélzott korosztály, illetve az ezen eljárás szempontjából kedvezőtlen emlőszerkezetű nők számára is mihamarabb ki kellene fejleszteni, majd elterjeszteni egy hatékony szűrési módszert. Abban minden résztvevő egyetértett: bármilyen diagnosztikai lehetőségről is legyen szó, azok csak akkor lehetnek hatásosak, ha a nők is felismerik fontosságukat, s aktívan részt vesznek a vizsgálatokban.

A szervezőbizottság elnökei: Prof. Dr. Kásler Miklós egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa, és Dr. Svébis Mihály a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházának főigazgatója.

A konferenciára hat szakmai bizottságot alakítottak ki.
1. Diagnosztikus radiológia (beleértve a szűréssel kapcsolatos tevékenységet, valamint az izotópdiagnosztikát is - lympho- és csontscintigráfia, PET)
2. Sebészet (beleértve a plasztikai sebészetet)
3. Pathologia (beleértve a citológiát is)
4. Sugárterápia
5. Szisztémás terápia
6. Epidemiológia, gondozás (beleértve a fokozott kockázatú betegek gondozását, genetikai tanácsadását is).

A bizottságok vezető képviselői a résztvevőkkel konzultálva, az egyes témaköröket koordinálták, és írásos javaslatot tettek a konszenzusra. További feladatuk, hogy megfogalmazzák a szakma ajánlásait, és a konferencia után, megadott időn belül a dokumentumot véglegesítsék. A vitaanyag alapjául a 2000-ben elfogadott egri konszenzus, a Magyar Onkológiában megjelent dokumentációja szolgál:

"A szolid tumorok kezelése elérhető onkoterápiás protokoll hiányában 1994-ig Magyarországon nem volt egységes. 1994-ben jelent meg Onkoterápiás Protokoll címen egy összefoglaló munka, melyet főleg az Országos Onkológiai Intézet munkatársai írtak. A könyv tartalmazza a legtöbb szerv különböző szövettani típusú, és különböző mértékben előrehaladott rosszindulatú daganatainak diagnosztikai és terápiás algoritmusát. A könyv magas példányszáma ellenére nagyon gyorsan elfogyott, nélkülözhetetlenné vált. A közben eltelt idő alatt több helyen változtatásra szorult. Az onkológiai diagnosztika és terápia legújabb eredményeit is felölelő könyv újbóli kiadásának most teremtődtek meg a feltételei. Az Országos Onkológiai Intézet a kiadást megelőzően, illetve azzal párhuzamosan konszenzus konferenciák szervezésére határozta el magát azért, mert azt tartja természetesnek, és kívánatosnak, hogy mindazok a szakemberek, akik bármilyen szerv rosszindulatú daganataival foglalkoznak, kifejthessék véleményüket és hozzájárulhassanak egységes magyar diagnosztikai és terápiás gyakorlat kialakulásához.
Ennek a sorozatnak az első konferenciája az I. Magyar Nemzeti Emlőrák Konszenzus Konferencia volt. Részvételre kérték fel mindazokat a tudományos társaságokat, illetve szakembereket, akik az emlő tumoraival foglalkoznak. Az akkor közzétett anyag kialakításában az onkológusok döntő többsége részt vett, és ajánlja követésre saját maguk és betegeik javára. Forrás: Magyar Onkológia 44:11-38, 2000"

Az egri konszenzus kiinduló alapja az idei kecskeméti konferenciának, amely tartalmazza:

A képalkotó vizsgáló módszerek szerepe és alkalmazásuk az emlődaganatok korszerű diagnosztikájában és szűrésében;
Az emlőrák patológiai eldolgozása, és kórszövettani leletezése;
Az emlőrák sebészi kezelése;
Sugárterápiás irányelvek;
Az emlőrák multidiszciplináris szemléletű gyógyszeres kezelése;
Emlőrákos nők pszichoszociális rehabilitációjának fő szempontjai;
Emlőrákos betegek rehabilitációja;
A Magyar Onkológusok Társasága (MOT) Mammológiai Szekciójának javaslatai a férfi emlő betegségeivel kapcsolatban.

Az egyes szakmai bizottságok képviselői a szakmai bizottság által elkészített dokumentumot előadta a konferencián, és azt vitára bocsátotta. A szakmai bizottság többi tagja is jelen volt, és részt vett a vitában. A vita nyílt volt, szakmánként egy-másfél óra. A szakmai bizottság minden értékes felszólalást rögzített és integrálta a konszenzus dokumentumba.
A szakmai bizottság a konferencia észrevételei alapján egy hónapon belül véglegesíti a dokumentumot, és az érintett szakmai kollégiumoknak véleményezésre elküldi. A szakmai kollégiumok észrevételei beépülnek a konszenzus anyagába. Ezek után a szakmai bizottság lezárja a dokumentumot, és a képviselő azt közlésre a Magyar Onkológiának beadja.