Hónapok helyett órákon belül diagnosztizálják a rákot

Néhány hónap helyett akár 24 óra alatt is kaphatnak szövettani eredményt a daganatos vagy daganatgyanús betegek a Semmelweis Egyetem I. számú Patológiai Intézetében kidolgozott új módszer segítségével. Dr. Matolcsy András, az I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet professzora az InfoRádiónak elmondta: az új 24 órás és fizetős szolgáltatásba a budapesti régió minden patológusát bevonják.

A hagyományos beágyazási technikával a patológus egy eltávolított szövetből néhány nap alatt tud diagnózist adni - mondta az InfoRádiónak a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének professzora, aki azonban hozzátette: Magyarországon általában 1-2 hétig, de a patológushiány miatt akár hónapokig is elhúzódhat a diagnózis felállítása.

A szövetmintát még be kell ágyazni parafinba, le kell metszeni és meg kell festeni - magyarázta Dr. Matolcsy András, aki szerint az egyetem patológiai intézete az elmúlt években egy olyan innovatív eljárást dolgozott ki, amelyben mikrohullámú és vákuumtechnika alkalmazásával a beágyazási technika néhány napról néhány órára csökken.

A szakemberek 24 órán át rendelkezésre állnak, vagyis ha valaki 12 órakor leadja a szövetmintát a patológiai intézetben, akkor annak beágyazása már délután 5 órára megtörténik. Ezután a patológus diagnózist állít fel, majd sms-ben értesíti a kezelőorvost és a beteget, hogy kész a diagnózis.

A professzor hangsúlyozta: a végső diagnózist nem egy, hanem kettő patológus írja alá.

Dr. Matolcsy András elmondta: az egyetem két patológiai intézetében 40 szakember dolgozik, de a budapesti régió minden szakemberét bevonják a szolgáltatásba.

A szakorvos szerint az új eljárás előnye az, hogy a betegnek nem kell hónapokat várnia a diagnózisra és a kezelésre, így sokkal jobbak a túlélési esélyei.

A gyors diagnózisnak azonban ára is van: a páciensnek több mint 20 ezer forintot kell fizetnie érte.

...a daganatos betegségek kezeléséhez társuló vérszegénység

Vérszegénység? Ez azt jelenti, hogy valakinek kevés a vére? Ha nem ezt jelenti, akkor miért ez a neve? És honnan tudom, hogy vérszegény vagyok-e? Cikkünkből ezekre a kérdésekre kap választ.

A szervezet működéséhez oxigénre van szükség, ezt a tüdőből a vér egyik alkotóeleme, a vörösvértest szállítja el a sejtekhez. A vörösvértestekben van egy vastartalmú fehérje, a hemoglobin, ez (Hb) köti meg az oxigént. Ha csökken a vörösvértestek száma, illetve a hemoglobin mennyisége, akkor romlik a szervezet oxigénellátottsága. Ezt az állapotot vérszegénységnek, orvosi szakkifejezéssel anémiának nevezzük. Ha kialakul, akkor jelentősen romlik a betegek életminősége.

A daganatos betegeknél gyakran előfordul a vérszegénység, mert a betegek szervezetén belül számos olyan kóros folyamat indul el, amely a vörösvértestszám csökkenéséhez vezethet.

A vérszegénység mértéke függ a daganat fajtájától, előrehaladottsági fokától és a kezeléstől is. Kemoterápia adása után gyakrabban észlelnek vérszegénységet, mint a sugárkezelés után. Ha pedig a két kezelésfajtát kombinálják, még többször fordul elő a tünet, ráadásul súlyosabban.

A vörösvértestszámot és a hemoglobinszintet vérből állapítják meg. A hemoglobin normál értéke férfiaknál 13,5-16 g/dl, illetve nőknél 12-15,5 g/dl.
Vérszegénységről akkor beszélünk, ha férfiaknál 13,5 g/dl-nél, illetve nőknél 12 g/dl-nél alacsonyabb a hemoglobin-koncentráció. A vérszegénység tünetei általában ennél alacsonyabb hemoglobinszintnél jelentkeznek.
A vörösvérsejtek a csontvelőben képződnek, a szervezet maga szabályozza a vörösvértestek számát egy eritropoetin nevű hormon segítségével. Az eritropoetin egyes vesesejtekben termelődik és a vérben lévő oxigén mennyiségétől függően választódik ki a vérbe. Ha a vér oxigénszintje alacsony, több eritropoetin választódik ki, és ez serkenti a csontvelőben a vörösvérsejtek termelését.
Amikor a vér oxigénszintje eléri a normális értéket, az eritropoetin-kiválasztás csökken.
A vörösvérsejtek élettartama korlátozott, körülbelül négy hónap után elpusztulnak és kiürülnek a vérből.

 

 

 

A vérszegénység súlyos tünetekkel járhat!

 

Ijesztő állapot, amikor valaki a legegyszerűbb dolgot sem képes végrehajtani, semmihez nincs ereje. Ezt az állapotot okozhatja kemoterápia és/vagy sugárterápia utáni vérszegénység. Ilyenkor nem segít a pihenés sem, orvosi segítségre van szükség.

A vérszegények általában nagyfokú fáradtságot, vagy kimerültséget éreznek, ez az egyik legáltalánosabb tünet, amely nagyon negatív hatással van a betegek mindennapi életére.

Ezen a fajta fáradtságon nem segít a pihenés, a beteg levert, esetleg ingerült is lehet. A kimerült személy nehéznek érezheti, hogy egyszerű, hétköznapi feladatait elvégezze, gyengeség fogja el, fizikai terhelésre légszomj is jelentkezhet, csökken az állóképessége, emlékezési- és gondolkodási nehézségei támadhatnak.

A kimerültség befolyásolhatja a családi és baráti kapcsolatokat is, gyakran előfordul, hogy az illető kerüli a társaságot.

A vérszegénységben szenvedő a legkisebb házimunkát sem képes végrehajtani. Lehetetlennek érzi, hogy megfésülködjön, zuhanyozzon vagy főzzön.
Úgy érzi, hogy egy csepp energiával sem rendelkezik és egész napokat ágyban tudna tölteni, aludni szeretne.
Problémát jelent neki a gondolkodás, a beszéd, vagy a döntéshozatal. Nehéznek találhatja, hogy visszaemlékezzen dolgokra. Akár egy könnyű tevékenység után is úgy érezheti, hogy nem kap levegőt. Szédülést érezhet, de az is előfordulhat, hogy gondot okozhat az elalvás.

Mindez azért van, mert a vörösvértestek, illetve a hemoglobin mennyiségének csökkenésével a vér nem tud elég oxigént szállítani a szervekbe, az oxigénhiányos állapot pedig általános állapotromláshoz vezet. Ha az agy nem kap elég oxigént, akkor nem megy a gondolkodás, a beszéd, aluszékonyság lép fel, szédülés jelentkezik.
A szív oxigénellátottságának csökkenése zihálást, gyors kimerülést okoz, ez pedig fokozza a beteg rossz kedvét.

Ne feledje, hogy kimerültségének többféle oka lehet, hasonló tüneteket nem csak a vérszegénység okozhat! Orvosa segíthet, hogy kiderítse a tünetek hátterét és kezelést javasoljon. Mindig közölje orvosával, vagy a nővérrel, hogyan érzi magát, és ők segíteni fognak Önnek.

vérszegénység súlyos tünetekkel járhat! 

 

 

A leggyakoribb daganatok első tünetei

Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente körülbelül 66 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb daganat még mindig a tüdőrák. Férfiaknál a prosztata-, és a fej-nyaki rákos betegségei, míg nőknél a vastag-, valamint az emlőrák száma mutat némi emelkedést.

A daganatos betegségeknél különösen fontos lenne a megelőzés, a szűrővizsgálatok elvégzése és a korai diagnosztika, amiben sokat segítene, ha a betegek - ismerve a jellegzetes panaszokat -a tünetek jelentkezése esetén azonnal orvoshoz fordulnának. Talán akkor hazánkban a rák nem követelne évente 33-34 ezer áldozatot. A legtöbb ráktípus a korai stádiumban nem produkál jellegzetes tüneteket, azonban felborítja szervezetünk egyensúlyát. A tünetek először nem biztos, hogy elég riasztóak, csak ha már elég sokáig nem múlnak el, akkor érdemes kivizsgáltatni magunkat. A következőkben olyan figyelmeztető korai és késő tüneteket mutatok be, amelyekkel az egyes daganatok jelentkezhetnek. Bőrdaganatok Ha a festékes anyajegyek színe és mérete megváltozik vagy 35 év felett új festékes folt jelennek meg, illetve nem gyógyuló sebek, fekélyek esetén keressünk fel egy szakorvost. Későbbi tünet lehet, amikor a bőrdaganat vérezni kezd, fekélyessé válik.  Mellrák Emlődaganat Korai tünet leggyakrabban önvizsgálat során felfedezett különálló, nem nyomás érzékeny, nem körülhatárolt, tömött vagy kifejezetten kemény tapintatú csomó. Ha azonban az emlő bőrén, vagy az emlőbimbó területén behúzottságot, illetve véres váladékozást észlelünk, az előrehaladott folyamatra utalhat. Ilyenkor a hónaljárokban megnagyobbodott nyirokcsomók lehetnek. Az emlő mérete is megváltozik: ödémássá, fájdalmassá válhat. Fül-orr-gége daganatok Egyik jellegzetes tünet az állandó vagy visszatérő rekedtség. A nyakon kemény tapintatú csomó jelenhet meg, illetve nyeléskor fülbe sugárzó fájdalom is lehet. Később, amikor a daganat növekszik, fulladásérzés lehet főként fekvő helyzetben, illetve a nyelés is nehezítetté válik. Gyakran csak a véres köpet miatt keresnek fel az egyének szakembert. Hasnyálmirigy daganat Az emésztőrendszer második leggyakoribb rosszindulatú daganata. Jelentős fogyással, gyengeségérzéssel, puffadással, zsírszéklet megjelenésével jár. A kezdeti bizonytalan hasi fájdalom, később erősödik, övszerűvé válik. Később sárgaság is kialakulhat.  Heredaganatok Napjainkban az egyik legsikeresebben gyógyítható rák. Eleinte a herében tapintható fájdalmatlan, tömött göb hívja fel a figyelmet, ami később fájdalmassá válik. Sok esetben a here megnagyobbodik, mivel a herezacskóban folyadék szaporodik fel. Ha a daganat hormont termel, a mellek megnagyobbodhatnak. A fájdalom gyakran a deréktájékon jelentkezik. Ha előre haladott a folyamat, a lágyékon tapintható nyirokcsomók jelennek meg. Hólyagdaganat Nem túl gyakori ráktípus és csak későn ad jellegzetes tünetet. A véressé vált vizelettel, vesetájéki vagy hasi-, alhasi fájdalommal keressünk fel egy szakorvost. Gyakran az ismeretlen okból kialakult étvágytalanság, fogyás, vérszegénység hátterében is ez a rák állhat.  Májdaganat A májban gyakrabban fordulnak elő más daganatok áttétei, mint elsődlegesek. A rosszindulatú májdaganatok gyakran lázzal, fogyással, májmegnagyobbodással, sárgasággal járnak. Nyomásérzékenység lehet a bordaív alatt, esetenként a tumor is tapinthatóvá válik. Méhnyakrák Ez a ráktípus gyakrabban fordul elő azokban a nőkben, akik fiatal korban kezdték a nemi életet, akik gyakran váltogatják partnerüket, vagy többször szültek. Azonban sokáig nem okoz panaszt, ezért fontos hangsúlyozni a nőgyógyászati rákszűrés fontosságát a korai felismerésben. Előrehaladott stádiumban a daganat bővebb folyással vagy vérzéssel jelentkezik. Gyakori panasz a derék-, kismedencei fájdalom, illetve az alsó végtagok ödémája. Pajzsmirigydaganatok Korai tünetek közzé tartozik a nyak-, fül- és tarkótáji fájdalom, nyelési nehezítettség. Megtévesztő tünet lehet a rekedtség. A nyaki nyirokcsomók megnagyobbodhatnak. Durva, egyenetlen felszínű, nagyobb pajzsmirigy tapinthatóvá válik. Petefészek daganat Klinikailag tünetszegény, sokféle daganatos megbetegedést utánozhat. Alhasi feszülést, fájdalmat okozhat. Később puffadás, fogyás, gyengeség és rendellenes vérzés jelentkezik.  Prosztata- (dülmirigy-) rák Tüneteket ritkán okoz, így korai felismerés csak szűrővizsgálatok alapján lehetséges. Jellegzetes tünetek később a gyakori vizelés, a vizeletürítés zavara, véres vizelet. A folyamat kiterjedt lehet, ha már részleges vagy teljes vizeletelakadást, illetve csontfájdalmat okoz. Tüdőrák Kezdetben semmilyen tünete nincs a daganatnak, fájdalom is csak akkor jelentkezik, ha a daganat a mellhártyát is érinti.  Nagy szerepe van a korai diagnózisban a tüdőszűrőnek. A köhögés, mint tünet lehet állandó, kínzó, ugató, illetve ingerköhögés. A köpet ilyenkor vércsíkos vagy véres lehet. Később a gyengeség, fogyás, fulladás, vérköpet mennyisége fokozódik.  Vastag- és végbélrák Mindig gondolni kell rá, ha az eddigi székelési szokás megváltozik, ha szorulás és hasmenés váltakozik, ha fájdalmassá, nehezítetté válik a székürítés. A széklet mennyiségében, állagában is változás lép fel, sokszor friss vagy alvadékos vér, illetve nyák található benne. Ezek a tünetek sokszor összetéveszthetőek az aranyér okozta tünetekkel. Később hasi diszkomfort érzés, görcsös fájdalom jelentkezhet. Emellett gyakori a fogyás, vérszegénység, sápadtság, mint általános tünet. Amennyiben a felsorolt tünetek közül csak egy is előfordul, érdemes szakorvoshoz fordulni.  Vesedaganat Kezdeti stádiumban ritkán okoz jellegzetes tüneteket. Leginkább hasi, deréktáji panaszok miatt keresnek fel szakembert, és így véletlenül fedezik fel a daganatot. Ha előre haladott a folyamat, vérvizelés, deréktájon jelentkező tompa vagy görcsös fájdalom észlelhető. Nem ritka, hogy tapinthatóvá válik a daganat. Kísérő panaszok lehetnek a láz hidegrázással, a fogyás, hasi puffadás, hányás és a hirtelen jelentkező magas vér

Szűrésen Esély agyógyulásra

   Elegendő a kétévente végzett emlőrákszűrés

Az Annals of Internal Medicine című folyóirat mai számában közölt tanulmányt az amerikai Nemzeti Rák Intézet által támogatott CISNET hálózat kutatói készítették: a CISNET-et azért hozták létre, hogy egy független szakértőkből álló testület is véleményt nyilváníthasson a különféle ráktípusok kezelésével kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. A mostani, legújabb felmérés azért készült, hogy pontosan meg lehessen határozni az egy, illetve a kétévenkénti gyakorisággal végzett mammográfiás emlőrákszűrések előnyeit, illetve hátrányait.

A CISNET szakemberei - hat, egymástól is független akadémiai kutatócsoport tagjai - húszféle emlőrákszűrési gyakorlatot hasonlítottak össze egymással, többféle elemző eljárás alkalmazásával. A felmérés során figyelembe vették, hogy a nők életkora önmagában milyen hatást gyakorol az emlőrák kialakulásának gyakoriságára, felmérték továbbá, hogy mikor kezdődtek, milyen gyakorisággal zajlottak és mely életkorban végződtek a szűrések. Összesítették azt is, hogy mekkora volt a vizsgált nők halandósága, milyen kezeléseket és milyen eredménnyel alkalmaztak a szűrések során felismert emlőrákok esetén, illetve hogy a kiválasztott időszakban mekkora volt az álpozitív mammográfiás leletek gyakorisága.

A mammográfiás szűrővizsgálati ütemezések átfogó, összehasonlító elemzéséből kiderült, hogy az 50 és 74 év közötti és az emlőrák szempontjából átlagos kockázatú nőknél a kétévenként végzett szűrővizsgálatok is elegendőek: a kétévenkénti gyakoriság is biztosítja az évenkénti szűréssel járó előnyök nagy részét, viszont sokkal kevesebb problémával jár, mintha évenként vizsgálnák a nők többségét. Ilyen problémák lehetnek az álpozitív szűrési eredmények, a szükségtelenül elvégzett szövettani mintavételek (biopsziák), illetve a túldiagnosztizálás.

A nők többségénél lassan növő tumorok alakulnak ki

Álpozitívnak nevezik azokat a mammogrammokat, amelyek abnormalitást mutatnak az emlő szöveteiben, anélkül, hogy valóban jelen lenne a rák: ezek azért jelentenek problémát, mert szükségtelen aggodalmat keltenek, emellett további utánkövetést igényelnek. Ennek során biopsziás mintavételre is sor kerülhet: szükségtelenül elvégzett biopsziáról beszélünk akkor, ha az álpozitív mammogrammot követő biopszia során mindent rendben találnak. A betegség túldiagnosztizálásáról van szó abban az esetben, ha olyan rákbetegség kerül kezelésre, amely egyébként nem okozott volna semmilyen komolyabb problémát. Mivel a legtöbb esetben egyelőre nem lehetséges annak meghatározása, hogy egy-egy emlődaganat mely esetben válik később rosszindulatúvá, csaknem mindig azonnal kezelni kezdik a szűrések során felismert daganatkezdeményeket.

"A kétévenként végzett emlőrákszűrés gyakorlata összhangban van azzal, amit az emlőrákok kialakulásáról és előrehaladásáról jelenleg tudunk. A nők többségénél lassan fejlődő tumorok vannak jelen, és ez az arány az életkorral együtt csak még tovább növekszik. A daganatos betegek túlélésében emiatt csak kevés előnnyel járna az, ha mindenki számára évenként javasolnánk a mammográfiás vizsgálatok elvégzését" - mondta Jeanne S. Mandelblatt (Georgetown Lombardi Comprehensive Cancer Center), a CISNET tagja és a tanulmány vezető szerzője.

Az agresszív és gyorsan növő tumoroknál szintén nem adódna lényeges különbség a betegek túlélésében akkor sem, ha évente szűrnék az érintetteket - véli Mandelblatt. A kutatónő szerint náluk inkább arra lenne szükség, hogy a szakemberek újfajta szemléletű kezelési módszereket fejlesszenek ki, ami jelenleg egy igen intenzíven kutatott területnek számít.

Nem szükséges lejjebb vinni a szűrési korhatárt

A kutatás eredményei megerősítették, hogy a mammográfiás szűrővizsgálatok egyes esetekben valóban életmentőek lehetnek, a szerzők szerint azonban nincs rá szükség, hogy az USA-ban jelenleg javasolt ötvenéves életkori határt lejjebb szállítsák (hazánkban jelenleg negyvenöt év ugyanez az életkori határ). Ennek oka, hogy negyvenöt-ötvenéves kor alatt csak viszonylag kevés nőnél alakul ki emlőrák, így ha a javasolt életkori határt korábbra (harmincöt-negyvenéves korra) tennék, az nem járna értékelhető haszonnal. Az emlőrák természetesen fiatalabb korban is kialakulhat, a korábbi életkorban is tömegesen végzett szűrések azonban azzal a hátránnyal járnának, hogy megnőne az álpozitív leletek aránya - írják a szakemberek.

"Mindez felesleges aggodalmakat ébresztene a félrediagnosztizált nőknél, növelné továbbá a szükségtelenül elvégzett biopsziák számarányát is. Az életkori határ előbbre hozatala helyett további kutatásokra van szükségünk annak tisztázására, hogy a javasolt szűrővizsgálati gyakoriságot miként igazíthatnánk hozzá az emlőrák egyénenként eltérő kockázataihoz" - tette hozzá Mandelblatt.

A kutatónő mindamellett hangsúlyozta, hogy egyes esetekben mégis indokolt lehet az évenkénti szűrés, például akkor, ha valakinél cisztákat találnak: a kezdetben jóindulatú elváltozások nem feltétlenül alakulnak rosszindulatúvá később sem, ekkor azonban a kezelőorvos véleménye lesz a mérvadó abban a kérdésben, hogy egy- vagy kétévente járjunk-e mammográfiára.

A Mayo Klinika kutatói szerint a női emlőszövet struktúrájából is megállapítható az emlőrákban való megbetegedés egyéni hajlama.

Az emlő mirigyállománya lebenyekre, lebenykékre és mirigyvégkamrákra tagolódik. A szőlőfürtre emlékeztető mirigyvégkamrák (acinusok) lebenyenkénti száma egy adott életkorban a rákos megbetegedésre való hajlamot valószínűsítheti. A kutatók szerint ez a módszer alkalmasabb az egyéni rizikófaktor megbecsülésére mint az Amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (National Cancer Institute) által kifejlesztett úgynevezett Gail-féle modell.

Mi a Gail-féle modell?

A Gail-féle modellnek nevezett számítógépes program segítségével kiszámítható, hogy mekkora az egyén rizikója arra, hogy a következő öt évben emlőrákban betegedjen meg. Ez a modell öt különböző faktort vesz figyelembe a kalkulációhoz: az egyén aktuális életkorát, illetve hogy milyen idős volt az első menstruációjakor és akkor, amikor első élve született gyermekét világra hozta. Megnézik azt is, hogy elsőfokú rokonai között előfordult-e emlőrákos megbetegedés, valamint hogy a nő átesett-e már emlőbiopszián (szövettani mintavételen), és ha igen, kimutatott-e ez a vizsgálat valamilyen elváltozást.

  Ha például a kalkuláció eredménye 0,7 százalék, akkor ez azt jelenti, hogy az adott személy a következő 5 évben 0,7 százalékos valószínűséggel betegszik meg emlőrákban, vagyis 99, 3 százalék annak a valószínűsége, hogy elkerüli őt ez a betegség. Ha a rizikó 1,66 százalék felettinek adódik, akkor már mindenképp érdemes orvosával is megbeszélnie a szűrések gyakoriságának optimális megválasztását. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a program a megbetegedés kockázatát valószínűsíti, nem pedig azt, hogy mennyi esélyünk van az emlőrák okozta halálozásra.

A kutatók szerint a nagyobb emlőlebenyekkel és több mirigyvégkamrával rendelkező nők nagyobb valószínűséggel betegszenek meg emlőrákban. A menopauzához közeledve a lebenykék és a mirigyvégkamrák fokozatosan eltűnnek. Azok a nők, akikben ez az involúciónak nevezett természetes folyamat még 55 éves korukra sem zajlik le, háromszoros megbetegedési kockázattal kell hogy szembenézzenek. Többek között ez lehet a magyarázata annak, hogy miért jelent a magasabb életkor általában véve nagyobb megbetegedési kockázatot.

Az újonnan kifejlesztett, a mirigyvégkamrák számából a megbetegedés kockázatára következtetni képes modell, valamint a páciensek anamnézise és egyéb kockázatbecslő stratégiák együttes alkalmazása megkönnyítheti az orvosok számára az egyéni rizikó felmérését.

„Az eredeti cikk a WEBBeteg.hu-n olvasható”

szegediametisztklub

Megosztás

Link: