|
Emlőrák Rövid leírás:
Az emlő a bőrhám származéka, zsírból, kötőszövetből és mirigyszövetből áll. Daganatai lehetnek jóindulatúak és rosszindulatúak egyaránt.
Az emlőrák eredményes kezelése nagymértékben függ attól, hogy milyen korán kerül felfedezésre a daganat. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres önvizsgálat jelentőségét, és a szűrővizsgálatok (mammográfia) fontosságát. A korai stádiumban felismert daganat ugyanis jó eséllyel gyógyítható, elhanyagolt esetben viszont nagyon kicsi a gyógyulás valószínűsége. Előfordulás:
Az emlő rosszindulatú daganatainak gyakorisága évről évre nő, Magyarországon ma már a leggyakoribb női rák, évente 7500 új beteget fedeznek fel, és 2300 nő halálát okozza. Minden tizenkettedik nőnek esélye van arra, hogy élete során emlőrákja alakuljon ki. Az esetek jelentős hányadában 50 éves kor felett fordul elő, de harminc éves kor után is megjelenhet. Férfiaknál is előfordulhat. Náluk jóval ritkább, de gyorsabb lefolyású, rosszabb indulatú.
Okok:
Azok a nők, akiknek a családjában (nagymama, édesanya, leánytestvér) előfordult mellrák, veszélyeztetettebbek, mint akiknek a családjában nem fordult elő. A genetikai háttér ezen esetekben a BRCA1 és a BRCA2 gének dominánsan átörökíthető mutációjára vezethető vissza. A genetikailag kódolt esetek jellemzően fiatal korban - 40 év alatt - fordulnak elő.
Az emlőrák további genetikai rizikófaktora a HER2 gén rendellenessége. A gén egy fehérjét, a Her-2-t kódolja, mely nem más, mint a hámsejtek felszínén lévő, ún. humán epidermális (hám eredetű) növekedési faktor 2-es típusú receptora, innen a rövidítés. Ez a gén a hámeredetű sejtek növekedését és fejlődését szabályozza. Az emlő tejtermelésért és elvezetésért felelős szöveteiben is számos ilyen sejt van, melyek magjában normálisan két darab HER2-gén található. Ha azonban a HER2-génből túl sok van, a sejtek felszínén jóval több HER2-fehérje jelenik meg, a sejt fogékonyabb lesz a növekedési faktorokra, így gyorsabban nő és osztódik, nagyobb az esélye a daganatos sejtburjánzásnak. A HER2-pozitív betegeknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki távoli áttétek, kiújulások. Kockázati tényezőt jelent, ha a menstruáció 12 évesnél fiatalabb korban kezdődött, ha a változókor 55 éves kor után jelentkezett, ha a nő soha nem szült, vagy első terhességét 30 éves kora felett hordta ki. A masztopátia nyomán kialakult emlőrák keletkezésében feltétlenül szerepe van az ösztrogén hormonoknak. A szervezetben létrejött magas ösztrogénszint legtöbbször cikluszavarra, az ovuláció elmaradásának hiányára vezethető vissza. A tüszőrepedés elmaradása esetén nem keletkezik sárgatest, a ciklus során csak ösztrogének termelődnek, de progeszteron nem. Az emlőrák ezen formájára hajlamosítanak a vérzési rendellenességek. Ezeket, különösen változókor körül, gondozni kell. A változókor körüli asszonyoknál általában ösztrogénfüggő daganatok jelentkeznek. Az időskori emlőrákok nem hormonfüggőek, így hormonkezelésre már nem reagálnak. Tünetek:
A legjellemzőbb tünet, hogy csomó tapintható az emlőben. Az esetek 80%-ában azonban ez nem jelent rosszindulatú elváltozást. A mellrák tüneteire általában jellemző, hogy a daganatos emlő alakja és mérete megváltozik. Az emlőből váladék távozhat. Ha a daganat bőrrel történő összekapaszkodása behúzódásokat okoz, az emlőbimbót befelé fordítja, és helyzetét úgy rögzíti. Később a bőr kifekélyesedik.
A fájdalom nem jellemző, korai szakaszban csak az esetek kb. 10%-ában jelentkezik. Legfontosabb az idegentest-érzés, a tapintható, jellegzetes szövettöbblet. A bőrfelszín egyenetlensége, behúzódása, kidudorodása, kifekélyesedése, és a duzzadt, kanyargós vénák megjelenése az emlőn szintén intő jelek. Késői stádiumában a tüneteket főként az áttétek produkálják. A csontáttétek fájdalmas törésekkel járnak. A tüdő áttétei fokozódó légzési és keringési elégtelenséget váltanak ki. A tüdőbetegség előrehaladását fel-fellobbanó gyulladások, fertőzések siettetik. Az emlő jóindulatú daganatai: A fibroadenoma az emlő kötőszövetes daganata. Egyszeres, alapjáról elmozdítható, kerekded, rugalmas, gumitapintatú, fájdalmatlan csomó, melynek egyszerű sebészi eltávolítása teljes gyógyulást eredményez. A papilloma az emlő laphám eredetű, általában a tejelvezető csatornákból kiinduló jóindulatú daganata, de rosszindulatúvá fajulhat. Legjellegzetesebb tünete a "vérző emlőbimbó". A fibrocisztás emlőbetegség ("masztopátia") nem valódi daganat. Az ovuláció rendszeres elmaradása következtében, a szervezet egyoldalú ösztrogén terhelésének hatására kialakuló ciszták jellemzik, melyeket a kötőszövet felhalmozódása kísér. Az ösztrogén ugyanis serkenti a sejtek osztódását. Az elváltozás rugalmas tapintatú, elmozdítható, többszörös, fájdalmas csomók formájában mutatkozik meg. Az esetek 2-3%-ában rákká fajulhat. Az emlőrákok 70%-a előzetesen fennálló masztopátia nyomán alakul ki. Az emlő rosszindulatú daganatai: Az emlőrák általában a mirigyekből (lobularis carcinoma) vagy a tejelvezető csatornákból (ductalis carcinoma) indul ki, mely kezdetben helyben nő, majd a nyirokerekbe és a vérkeringésbe betörve áttéteket adhat, leggyakrabban a hónalji, mellkasi, nyaki nyirokcsomókba, a tüdőbe, májba, csontokba és az ellenoldali emlőbe. A papilloma vírusos eredetű laphám-daganat. Diagnózis:
Az emlőrák felfedezésében az egyik legfontosabb módszer a mell rendszeres időközönként elvégzett önvizsgálata (ld. később), melyet már fiatal korban el kell kezdeni. Ha az emlőn bármilyen elváltozás észlelhető, azt mutassuk meg orvosnak, mert a végleges diagnózis csupán a fizikális vizsgálat alapján nem állítható fel. Az orvos először áttapintja az emlőket és a hónaljárkot, majd mammográfiát vagy ultrahang-vizsgálatot végez.
Kódszótár:
Kezelés:
Az emlőrák kezelésében a műtétet, a besugárzást, a citosztatikus és hormonkezelést többnyire egymással kombinálva alkalmazzák, s ahol lehetőség van rá, célzott gyógyszeres kezelést is alkalmaznak.
A műtét, mely szinte mindig szükséges, szorítkozhat a daganat eltávolítására (excízió). Máskor az emlőt egészében távolítják el (egyszerű masztektómia). Nagyobb biztonságot nyújt a kiterjesztett masztektómia. Ennek során nemcsak az emlőt, hanem a külső mellkasi izmokat és a környéki nyirokcsomókat is eltávolítják. Természetesen valamennyi eltávolított szövet szövettani vizsgálatra kerül, így a daganat fajtája és stádiuma precízebben pontosítható.
A sugárkezelésre minden esetben szükség van, ha emlőmegtartó műtétet végeztek. A 25 alkalommal végzett eljárás célja, hogy megakadályozza a helyi és a műtéti hegben jelentkező áttétek kialakulását, de segíti a távoli áttétképződés megelőzését is. Legkellemetlenebb mellékhatása, hogy a besugárzott területen a bőr gyulladttá válik, megkeményedik, a mell megkisebbedik. Ezek az elváltozások a kezelés befejezése után elmúlhatnak. Gyógyszeres kezelés: Valamennyi stádiumban fontos a sejtszóródás megelőzésében és az esetleges áttétek elpusztításában. Citosztatikumok: A citosztatikumokat a kemoterápia során alkalmazzák. Feladatuk a gyorsan osztódó daganatsejtek elpusztítása, hatékonyságuk 80%-os is lehet. Nem képesek azonban a daganatsejtek felismerésére, ezért a szervezet egyéb gyorsan osztódó sejtjeit is károsítják. Használatuk mégis javasolt, mert míg a daganatsejteket végérvényesen elpusztítják, addig a szervezet saját sejtjei képesek a regenerálódásra. Az ebből származó egyik "leglátványosabb" mellékhatás a gyorsan osztódó hajhagymák pusztulása, mely átmeneti hajhullás formájában jelentkezik. A kezelés befejeztével a haj visszanő. A gyomor-bélrendszer sejtjei is gyorsan osztódnak, ezért a kezelések alatt számítani kell hányingerre, hányásra, fokozott gázképződésre, székelési rendellenességre. Ezeket a tüneteket hányáscsillapítóval csökkenthetjük, de segít az is, ha sok folyadékot (3-4 liter) fogyasztunk. A csontvelő sejtjeinek pusztulása a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképességének meggyengüléséhez vezethet. Éppen ezért nagyon fontos, hogy bármilyen fertőző betegség első jeleit észlelve azonnal szakorvoshoz forduljunk, hogy a megfelelő kezelésben részesülhessünk (antibiotikum). A kezelés során végzett rendszeres vérvizsgálatok segítségével idejében felismerhető, van-e olyan fehérvérsejtszám-csökkenés, mely a kezelés elhalasztását teszi szükségessé. A fehérvérsejtek mellett a vörösvértestek és a vérlemezkék száma is csökken átmenetileg. Ez utóbbi agyvérzés, orrvérzés formájában jelentkezhet. Ha a beteg jól együttműködik az orvossal, akkor a kemoterápia mellékhatásai jól kezelhetőek és a súlyosabb szövődmények megelőzhetőek. Hormonterápia: Ha a daganatsejtek ösztrogén vagy progeszteron receptort tartalmaznak, akkor hormonterápia is szóba jöhet (anti-ösztrogén terápia) önállóan, vagy kemoterápiával kombinálva. A kezelés csökkenti a helyi metasztázisok és az ellenoldali emlő áttéteinek valószínűségét és megelőzi a csontritkulást. Mellékhatásai közül kiemelendő a kezelés elején átmenetileg jelentkező hőhullám, a nagyobb gyakorisággal előforduló mélyvénás trombózis, 1-10%-ban depresszió és méhtestrák kialakulása minden tízezredik betegnél. További gyógyszeres terápiás lehetőséget jelentenek a citosztatikumokkal vagy önállóan alkalmazott immunterápiák, amikor a rákos sejtek felszínén található növekedési faktort kötő receptorok ellen kifejlesztett antitestek segítségével igyekeznek elpusztítani a kóros sejteket. Kóros érnövekedést gátló kezelés: Új távlatokat nyitottak a daganatos betegségek kezelésében a kóros érképzés-gátláson alapuló módszerek. Normálisan csak kivételes esetben növekednek a felnőtt szervezetben erek. A daganatszövet növekedésének egyik feltétele, hogy vérellátása biztosított legyen. Ha a daganat eléri a 2-3 köbmilliméteres nagyságot, a benne rohamosan zajló sejtosztódásokhoz nélkülözhetetlen a többlet oxigén- és tápanyag-ellátás. Ezért speciális érnövekedést - angiogenezist - serkentő, hormonszerű anyagokat, növekedési faktorokat bocsátanak ki. Az úgynevezett humán vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VENF vagy angolul VEGF - vascular endothelial growth factor) molekulái a szomszédos erek sejtjeinek felszínén megtalálható receptormolekulákhoz horgonyoznak le, így továbbítják a jelet a sejtbe: a parancs további ér-oldalágak képzése. Ugyanezen növekedési faktor a szervezet távoli pontjain elinduló ér- és áttétképzésben is kulcsszerepet játszik. A daganat tehát gondoskodik a számára szükséges érhálózat kiépítéséről. Ezt felismerve a kutatók rájöttek, hogy a daganat megfékezésének egyik módja az érnövekedés gátlása, a daganat "kiéheztetése" és elsorvasztása, melynek elvét már az 1970-es évek elején kidolgozták. Az érnövekedést gátló hatóanyag, a bevacizumab egy fehérje-természetű anyag, antitest, a növekedési faktorokhoz kötődve megakadályozza az eredeti célpontokhoz, a sejtfelszíni receptorokhoz való lehorgonyzást. A kezelés előrehaladott rákok esetén akadályozza a daganatnövekedést és áttétképződést, és a tapasztalatok szerint - átlagosan fél évvel - megnöveli a betegek túlélését. Infúzióban a kemoterápiával párhuzamosan alkalmazzák áttétes, előrehaladott kolorektális rákok esetében. Mellékhatásai miatt mérlegelni kell, hogy milyen stádiumban adják a betegeknek. Miután kemoterápiával együtt alkalmazzák, nem mindig különíthetők el az együtt adott gyógyszerek mellékhatásai. A gyógyszer mellékhatásaként orrvérzés, fáradtság, fej- és hastáji fájdalmak, hasmenés, hányás vagy éppen székrekedés, magasvérnyomás, étvágytalanság, súlyosabb esetben emésztőtraktusbeli perforáció, sebgyógyulás elhúzódása, szív- és érrendszeri komplikációk (stroke, infarktus), trombózis, látási zavarok stb., illetve a gyógyszeralkalmazás után visszafordíthatónak bizonyult agyi elváltozások jelentkezhetnek. A HER2-pozitív emlőrákok célzott kezelése: A hagyományos kemoterápiával szemben, ami a daganatos és egészséges sejteket egyaránt károsítja, a Her-2 pozitív daganatos sejtek esetében célzott, az egészséges sejteket kevésbé károsító kezelésre is van lehetőség, ami kevesebb mellékhatással jár. A hatóanyagot, a trastuzumabot rákkutatók céltudatos, a Her-2 receptor ismeretében végrehajtott tervezése hívta életre. Egy olyan fehérjetermészetű anyagról, antitestről van szó, ami a Her-2 receptorhoz kötődve egyrészt meghiúsítja a sejtosztódást serkentő növekedési faktorok szándékát, másrészt az immunrendszeri citotoxikus sejtek figyelmét felhívja a kiirtandó daganatos sejtekre, így azokat elpusztítják. Ezáltal a gyógyszer nem csak a daganat növekedését akadályozza, de az áttétek képződését is. Korai és áttétes emlőrákban kemoterápiával együtt alkalmazzák. Megelőzés:
Az emlőrák, illetve megelőző állapotai az önvizsgálatnak és a mára lehetővé vált szűrésnek köszönhetően a jól megelőzhető, illetve a korán felfedezhető elváltozások közé tartoznak. Tegyen meg mindent a megelőzés érdekében:
Az emlő önvizsgálata: Gyógyulási esélyek
A teljes és végleges gyógyulás arányait felmérni nem lehetséges, ezért nemzetközileg is elfogadott, hogy a betegség prognózisát az 5 éves túlélés százalékos aránya alapján határozzuk meg. Általánosságban elmondható, hogy a prognózis függ a stádiumtól, a rosszindulatúság fokától, a daganat hormonérzékenységétől, a beteg terápiával szembeni toleranciájától. Valódi gyógyulás az operálható esetektől várható.
Hasznos tudnivalók
A terhesség és szoptatás véd az emlőrákkal szemben. A védőhatás annál erősebb, minél fiatalabb korban következett be az első kiviselt terhesség. A védőhatás jelentősen gyengébb 30 év felett kiviselt első terhességek esetén.
A változókori hormonpótló készítmények mintegy 30%-kal növelik az emlőrák kockázatát, ha a szedés ideje meghaladja a 15 évet.
Emlőrák ellen
A különleges anyagból készült kétfalú kesztyű rendszeres használatával elkerülhetőek a komolyabb komplikációk, hiszen az emlő korán felismert daganatos betegsége nagyon jó kilátásokkal gyógyítható. A hangsúly tehát a korai felismerésen van, ez pedig az otthon használatos kesztyűvel nem jelenthet nehézséget, vagyis a termék nagyban hozzájárulhat a néha sajnos halálos kimenetelű - ez a késő felismert esetekre jellemző - betegség megelőzéséhez. A most forgalomba hozott termék helyes használatát CD-melléklet segíti. A mell tapintásos önvizsgálatát a nemzetközi statisztikák eredményeit szem előtt tartva minél fiatalabb életkorban érdemes elkezdeni, s havonta egyszer a menstruációt követő napokban rendszeresen megismételni. Azoknak a nőknek, akiknek már elmarad a menzeszük, érdemes minden hónap ugyanazon napján megvizsgálnia önmagát.
Az emlőrák kialakulásának kockázati tényezőiAz emlőrák előfordulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő. Az összes emlődaganat több mint 80%-át 50 éves kor felett diagnosztizálják. Az előfordulás gyakoriságának növekedése azonban már a 30. életév után megkezdődik.
Az emlőrák kialakulásához számos tényező vezet, amelyek lehetnek táplálkozási faktorok, hormonális egyensúlyzavar, és egyéb szüléssel kapcsolatos tényezők, külső rákkeltő hatások, örökletes hajlam, és az emlőben kialakuló jóindulatú megbetegedések. Ezek közül kiemeljük, hogy gyakoribb az emlőrák azoknál az asszonyoknál, akik menstruációja korán kezdődött, nem szültek, vagy későn szültek gyermeket, hormonális fogamzásgátlót szedtek, nagyobb a testsúlyuk, kevesebbet mozognak, túlzott az alkoholfogyasztás és dohányzás (lásd: összefoglaló ábra).
Családi előfordulás
Megfigyelések bizonyítják, hogy annak a nőnek az esetében, akinek nagyanyjának, anyjának, nővérének emlőrákja volt, lényegesen megnő az emlőrák kialakulásának kockázata. Még nagyobb a kockázat, amennyiben a rokonok esetében a menopauza előtt alakult ki az emlőrák. Normál női populációban az emlőrák kialakulásának kockázata 6%. Ez az arány már 9%, amennyiben egy női ági rokonnál kimutatták a mellrákot, 16%, amennyiben két rokonnál, és 27%, ha három rokon betegedett meg. Személyes életelőzményekAz átlagosnál nagyobb az emlőrák kialakulásának kockázata olyan nők esetében: akiknél a menstruáció 12 évesnél fiatalabb korban kezdődött akiknél a menopauza 55 éves kor után lépett fel akik 30 éves kor felett szültek akik soha nem szültek Az emlőrák kockázata magasabb továbbá azoknál a nőknél, akiknél az elvégzett mammográfiás vizsgálat az emlő szövetében mészlerakódást mutatott ki, de daganat jelenlétét nem igazolta. Nagyobb kockázatot jelent, ha a szűrővizsgálat során nem találtak rákos sejteket, de bizonyos még nem rákos, kóros elváltozásokat igen. Széles körű statisztikai elemzések szerint összefüggés tételezhető fel a törzsre szorítkozó elhízás és az emlőrák gyakorisága között is. Bizonyos adatok arra mutatnak, hogy még a mérsékelt alkoholfogyasztás is másfélszeresére növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát. Ezért a nőknek a zsírszegény étrendet, az alkoholfogyasztás csökkentését, illetve rendszeres testmozgás végzését ajánlják a szakemberek - amelyek egyébként minden ráktípus kialakulásának kockázatát csökkentik.  Mellrák felismerése mikrochippel?
Kanadai kutatók, akik azon fáradoztak, hogy a mellrák kockázati csoportjába tartozó nők betegségét mielőbb felismerjék, szerdán bejelentették, hogy kifejlesztettek egy hormonális alapon működő vizsgálati módszert, mely egy tenyérnyi méretű műszer segítségével is elvégezhető. Bár a használatig még több évnek kell eltelnie, az új "chiplaborítórium", melyet a Torontói Egyetemen fejlesztettek ki, képes elemezni "a vérből és az emlőszövetből származó apró mintákat, hogy a mellrák kockázatának kitett nők esetében gyorsabban lehessen felállítani a diagnózist" - mondták a kutatók. Emlőrák
Közismert, hogy az emlőszövet öszrogéntartalma jelentősen emelkedik a mellrákos betegek esetében, így valószínűleg növeli a betegség kialakulásának kockázatát is. A kutatócsoport kifejlesztett egy technikát, melynek során elektronikusan elemeznek kicsiny folyadékmintákat egy mikrochip felületén. Ezt hívják "chiplaboratóriumnak". A kutatás beszámolója a Science Translation Medicine-ben jelent meg. Megosztás
Link:
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az új találmány népszerűsége köszönhető annak is, hogy a mell hatékony ellenőrzését káros mellékhatások nélkül teszi lehetővé, és jóval nagyobb kontrollálhatóságot biztosít, mint a szabadkézzel történő önvizsgálat. 