Kérdések-Válaszok

Gyakori kérdések:

Igaz-e, hogy a sugárterápia maga is rákkeltő?

A terápiás célú, kis adagokban, a szervezet meghatározott helyére irányított besugárzás hatásai nem azonosak azzal, amikor a sugárhatás egy katasztrófa miatt az egész testet rövid idő alatt, nagy intenzitással éri. Másodlagos tumorok nem közvetlenül a besugárzás után, hanem 10-30 évvel később, az esetek kis százalékában jelentkeznek.

Okozhat-e a sugárterápia égési sérüléseket?

A gondosan beállított kezelés ma már csak nagyon ritkán okoz a túlzásba vitt napozás utáni leégéshez hasonló bőrtüneteket. Ilyenek elsősorban akkor jelentkeznek, ha a tumor elhelyezkedése miatt viszonylag nagy sugárdózist alkalmaznak.

Maradandó-e a kemoterápia miatt kialakuló kopaszság?

Nem minden kemoterápiás kezelés okoz hajhullást. A kemoterápia miatti hajhullás 10-16 nap múlva alakul ki, a haj elveszése átmeneti jellegű. A kezelések abbahagyása után a haj az esetek csaknem 100%-ában kinő. A kezelés maradandó kopaszságot, hajritkulást csak kivételes esetben okoz. Más testszőrzet átmeneti elvesztése is bekövetkezhet.

Mennyi ideig kell kontrollra járni, mikortól számít az ember ismét gyógyultnak a kezelések befejezése után?

A betegséget követő egy évben havonta, néhány hetente kell megjelenni kontrollvizsgálaton, majd egyre ritkábban. A 2-3. évben körülbelül félévente kell elmenni az orvoshoz, ahogy az orvos előírja. Öt év tünetmentes időszak után lehet azt mondani, hogy a betegség biztosan meggyógyult.

Mely daganatfajták okoznak leggyakrabban csontáttétet?

Csontáttéteket leggyakrabban emlő-, prosztata-, és tüdődaganatok okoznak, míg a vese, festékes bőrdaganat (melanoma), pajzsmirigy ritkábban. A vérképző szervrendszer eredetű daganatok közül főleg az ún. myeloma multiplex érinti a csontokat is.

Mi jellemzi a daganatos csonttöréseket?

A rákos csonttörések jellemzője, hogy spontán, vagyis különösebb erőbehatás vagy baleset nélkül következnek be. Jellemzőek a bordatörések, csigolya-összeroppanások vagy a végtagok hosszú csöves csontjainak törései.

Mi a biszfoszfonátok szerepe a csontáttétek kezelésében?

A biszfoszfonát-kezelés nélkülözhetetlen a csontáttétek terápiájában, mivel képes a daganat okozta csontlebomlást lelassítani, erősíti a csontot, csökkenti a törések kockázatát, enyhíti a csontfájdalmat, csökkenti a vér kalcium tartalmát.

Hogyan okoz vérszegénységet egy daganat?

A daganat a felszívódás zavarán keresztül vitamin- vagy vashiányt okozva lesz a vérképzés ellenlábasa. A daganat vérveszteséget is előidézhet, ha például a gyomorban vagy a bélrendszerben vérzékeny daganat található.

Minden rákos betegnek vannak fájdalmai?

A tumoros betegek mintegy kétharmadának vannak krónikus fájdalmai. A korszerű fájdalomcsillapítás lehetővé teszi, hogy a betegek 90%-ánál hatékonyan csillapítsák az erős fájdalmakat is. Nem maga a daganat fájdalmas, hanem a környező szövetekre gyakorolt hatása, a gyulladásos folyamatok stb. miatt keletkezik fájdalomérzet.

Kitől várhat segítséget a beteg?
A család és a hozzátartozók az onkológiai diagnózis hallatán általában megrémülnek. Legtöbbször a beteg kezdi vigasztalni a családot: nincs semmi baj. Valójában elképesztő helyzet, hogy a beteg az ő ki nem mondható félelmeivel, szorongásaival nyújt pszichésen és érzelmileg támogatást a családtagoknak. A családtagok pedig legtöbbször megkönnyebbülnek. Az új helyzetet megszokják, a kezelések, kontrollok és leletek fokozatosan
beépülnek a mindennapokba. Lassan elsúlytalanodik az állapot, amiben a beteg van, ami még a legszeretetteljesebb családban is a beteg elmagányosodásához vezethet.
Vannak olyan esetek is, amikor a család reakciója elutasító. Ez is teljesen tudattalan folyamat. A félelmek - és ez a munkahelyi, a baráti környezetben is megfigyelhető - nagyon tudják távolítani az embereket, mert akinek nincs, nem volt daganata, frászt kap attól, hogy olyannal kell beszélnie, akinek van, vagy volt. De nem a rák ténye miatt, hanem a saját félelmei miatt. Ha használ a terápia, a beteg elkezd reménykedni abban, hogy ha jól harcol, meg fog gyógyulni. Ezzel a nagyon is tudatos mondattal szemben azonban tudattalan félelmek ezrei állnak: mi van, ha mégse? Ha valaki erről nem tud kivel beszélni, akkor sokkal rosszabb. Mert ez egy megugorhatatlan és kikerülhetetlen állapot. Ha nem is beszél róla, a betegség attól még van, és a legváratlanabb élethelyzetekben lehet tőle szorongani.
A diagnózis után ugyanis már semmi sem az, mint előtte volt. Mindennek megváltozik a jelentése. A mindennapi fejfájás vagy nátha is valami súlyosabb dologra utaló jellé válnak. És jönnek a különböző súlyosságú fantáziák. Ezeket a beteg már nem is mondja, mert mások számára irrealitásnak tűnik az, ami a beteg szempontjából egy teljesen reálisan értékelhető szorongás.
Ezért jó, ha létezik egy betegegyesület vagy valamilyen csoportos forma, mert amikor a betegek egymással beszélgetnek, az valódi beszélgetés.
Fontos, hogy a betegek találjanak támogató együttműködéseket, hogy érzelmeiket, szorongásaikat nyíltan kifejezésre juttathassák. Merjenek megváltozni. Szedjék vissza a jogaikat az élethez. Persze ettől nem lesz a betegségük fáklyás menet, de az élet egy kicsit jobban működtethető.

Amikor a kemoterápia miatt leesik a HGB és a PLT mi az alsó határszáma mire vért meg trombocytát rendelhetnek a betegnek?

A kemoterápia nem kizárólag a kóros sejteket pusztítja el, hanem gátolja a normál csontvelői működést is. Ennek következményeként a beteg vérszegénnyé, azaz anémiássá válik, esik hemoglobin szintje. Sokszor maga a betegség, pl. a leukémiás sejtek csontvelői szaporodása, vagy daganatos betegség csontvelői infiltrációja-beszűrődése is hozzájárul a vérképzés csökkenéséhez.

A véradás nem köthető egy adott számszerű értékhez. Az orvos általában több tényezőt is figyelembe vesz a vér adás szükségességének megítéléséhez. Fontos a kialakulás dinamikája. Gyors anemizálódás esetén hamarabb dönthetünk véradás mellett, főleg ha azokat klinikai tünetek kísérik, például szédülés, gyengeség, fáradékonyság, étvágytalanság, vagy akár súlyosabb tünetek, mint pl. rossz szívműködés. Ugyanakkor fontos, hogy vajon számíthatunk-e belátható időn belül a vérképzés helyreállására, mert ha igen és nincs klinikai tünet akkor lehet várakozni, ha viszont további vérképzést gátló inzultusok azaz további kezelések szükségesek akkor nem valószínű a hemoglobin szint megfelelő ütemű spontán bekövetkező rendeződése. Hasonló a helyzet ha a gyermek korábban már több kezelést kapott, mely a csontvelőt mintegy kimeríti. Fontos, hogy a további kezelések tolerálhatósága a beteg jobb általános állapotában elfogadhatóbb, tehát relatíve alacsony hemoglobin szint mellett ha nincs klinikai panasz, de erős citosztatikus kezelés következik, a beteg akár előkészítésként is igényelhet transzfúziót.

Összefoglalva a fentieket, nem adható meg pontos Hgb érték mint transzfúziós indikáció, mindig a kialakulás dinamikája, a beteg pontos fizikális állapotfelmérése, a kezelés további terve együttesen határozza meg a beadás szükségességét. Magunk gyakorlatában ?fentiek alapján érthetően nem merev határként- általában a 80 g/l értéket szoktuk véradási indikációnak tekinteni, főleg ha a kis beteg további kezelések előtt áll, egyéb kísérő betegsége, pl fertőzése is zajlik, klinikai állapotában gyenge, elesett állapotú.

A vérlemezke képzés hasonló okok miatt csökkenhet. Erre szintén jellemző a vérlemezke adás relatív indikációja, azaz nem mindig lehet pontos értéket meghatározni aminél mindig adunk vérlemezkét. Fontos itt is beteg tüneteinek (vérzések vagy más kísérő betegség tünetei) megléte vagy hiánya. Általában 5 G/l alatt kifejezetten nagy a valószinűsége a vérzésnek, de 10 G/l alatt is gyakrabban fordulhat elő nagy, akár életet is veszélyeztető vérzés. Aktuálisan kezelés alatt álló, további kezelések elé néző gyermeknél 10 G/l alatt általában a vérlemezke adás mellett döntünk. Amennyiben a beteg lázas, fertőzése zajlik, vagy bármilyen vérzéses tünete van a vérlemezke adás akár 20 G/l érték körül is indokolt lehet.

Mivel a vérlemezke szám dinamikus, sokszor nehéz az indikáció megítélése. Előfordulhat például, hogy reggeli vérvételnél a Thr 20 G/l, amely főleg ha nincs tünete a betegnek nem jelent vérlemezke pótlási indokot. Mivel naponta 1x történik vérvizsgálat, soha nem lehet tudni, hogy egy betegben mennyi a vérlemezke szám. Adott esetben pl. előfordulhat (minthogy a vérlemezke szám órák alatt csökkenhet.), hogy délután 5 alá esik, vagy éppen éjszaka és ez csak a másnap reggeli vérvételnél derül ki, azaz hogy pl. 5 G/L alatti a Thr szám. Sokszor még ilyen érték mellett sem látunk nagy vérzéseket. Tehát az adott beteg az egész délutánt és éjszakát 5 G/L vérlemezke számmal töltheti, adott esetben terápia nélkül. Persze más a helyzet ha egyértelmű vérzések jelennek meg, melynek esetén ismételt vérvizsgálat fényt deríthet az alacsony vérlemezke számra.
Másik érdekes meggondolás, hogy mi van ha a beteg THR száma 5 alatti és kap mondjuk 5 egység vérlemezkét. Sokszor előfordul, hogy másnap a THR szám megint csak 5 alatti, még akkor is ha a beadás után 1 órával mért érték jó emelkedést mutat. De vajon ilyenkor mikortól megint 5 alatti a Thr szám. Egy biztos, hogy nem éppen a reggeli vérvétel idejétől.

S mivel a vérkép folyamatos monitorizálása, sem a vérlemezke folyamatos pótlása nem megoldható, alacsony thrombocyta szám során, még pótlás esetén is van veszélyes periódus.

Összefoglalva, súlyos betegnél még vérzés hiányában is 10 G/L alatt, vérzések megjelenése esetén akár 20 G/L alatt indokolt a vérlemezke pótlása, míg 5 G/L alatt lehetőleg minden esetben érdemes vérlemezke készítményt adni. Fentiekben kifejtett okok miatt a hatékonysága, illetve az indikáció megítélése nehezebb, komplikáltabb, mint a vörösvértest készítmény adása esetén.

	Mellrák
	Tisztelt Doktor Úr/Nő! 4 éve műtöttek mellrákkal, sugárkezelést és hormonkezelést kaptam. A Zoladex injekciót 3 évig kaptam, valamint gyógyszereket kell szednem 5 évig. Tehát még egy évig. Legutoljára már jó fél éve a Femara tablettát szedem, és közben 2 hónapja megjött a mensesem. Kérdésem az, hogy ez problémát jelent-e, hiszen azért kaptam, kapom a hormonkezelést, hogy az ösztrogén hormonjaim ne termelődjenek. Az onkológus a Femara helyett felírta a Letromataz 2,5 tablettát, amelynek a mellékhatásai elképesztőek. Válaszát előre is köszönöm.
	Kedves Kérdező! Ezek szerint még menstruáló korban volt (premenopauzában), amikor hormon-érzékeny emlőrákot mutattak ki Önnél. Sugárkezelést kapott, majd 3 évig Zoladex injekciókat. De visszatért a menzesze, és most Femarát, illetve annak egy változatát szedi. Ha visszatért a menzesz, a letrozol (Femara), vagy annak bármely változata (letromataz, stb.) semmit nem használ a rák kiújulása elleni védelemre, és működő petefészek mellett (hiszen havivérzése visszatért) csak mellékhatásai vannak. Újra vissza kell térni a Zoladexre, és még két évig folytatni. Mai ismereteink szerint a legalább 5 évig végzett hormonkezelés a valóban hatásos, ez vonatkozik a Zoladexre is, ma már 5 évig javasolja a nemzetközi szakértői csoport. Üdvözlettel: Dr. Nagykálnai Tamás

Érdeklődés tumormarkerről

Üdvözlöm doktor úr! Próbálok válaszolni a kérdéseire. 55 éves vagyok, már nem menstruálok. A műtét, részleges emlő és hónalji őrszem nyirokcsomó eltávolítás.Histológia cc.lob.in situ carcinoma a daganat sejtjeiben az oestrogén rec.,40%+++ poz.Q-score: 7 progesteron receptor neg. c-erbB-2,p53 neg. Az emlőbizottság nem írt elő kemo-, sem sugár kezelést.Vizsgált tumormarkerekCA 15-3, CA 125, CA 19-9, CEA, TPA. Az utólsó értékből a CA 125: 36,79. , de a többi érték is folyamatosan emelkedik. Közben más laborban is készültek vérvételek, és annak kontrolljai és a saját ref. értékeikhez mérten a CEA , a CA 125,CA 19-9 meghaladta a tartományértékeket. Nem akarok a bolhából elefántot csinálni, de az előzmények miatt nem kezelhetem félvállról sem , ezért fordultam Önhöz. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: BTK

Kedves BTK!

Most sem tökéletes a daganat részletezése, de hát mit csináljunk?

Ha valóban carcinoma lobulare in situ volt az emlődaganat (a nemzetközileg /de az interneten is/ használt angol nyelven "lobular carcinoma in situ" = LCIS), és nem volt a nyirokcsomókban daganatos sejt, akkor nincs szükség kemoterápiára. Ha az eltávolítás bőséges biztonsági zónával rendelkezett, akkor sugárkezelés sem kell. Az egyik legkedvezőbb daganatfajta, de tudni kell, hogy egyszerre (vagy kis időeltolódással) több is lehet egy emlőben, vagy a másikban, azaz inkább helyileg okoz problémát. Tehát mondjuk egyelőre fél évenként mammográfiát kell majd csináltatni.

Nem lett volna rossz tudni, hogy mekkora volt a daganat - fogta-e a bőrt, vagy az emlőbimbót? De valószínűleg nem, mert akkor az emlőbizottság a sugárkezelést nem engedte volna el.

Ösztrogén receptor a sejtek 40%-ában pozitív, progeszteron receptor nincs, cerbB-2 negatív, ha jól veszem ki.

Tehát "antiösztrogén" utókezelés 55 éves korban már javasolható lenne tamoxifen, anastrozol, vagy letrozol tabletták formájában (többféle - kb. 20 - gyártmány van forgalomban jelenleg ezekből).

Készült nőgyógyászati (hüvelyi) ultrahang mostanában?

Más:

A "tumormarkerek" állandó figyelése néha megbolondítja (őrületbe kergeti) a beteget, mert egyszer ennyi, másszor annyi. Egyszer az egyik, másszor a másik súrolja a normális határát. A beteg fél, retteg. Nem tartjuk (nem tartják a világirodalomban sem) a betegkövetés perdöntő formájának. Persze hanyagul venni sem lehet, mert ha mondjuk többszörösére emelkedett, akkor bizony utána kell nézni a dolgoknak. A dinamikáját kell figyelni: emelkedő tendencia van-e mondjuk 3 hónap múlva, vagy stabil, vagy éppen csökken? A dohányzás is befolyásolja!

Érzésem szerint nem kellene izgulni.

Üdvözlettel: Dr, Nagykálnai Tamás

Öröklődés? Több rákos a családban

Kérdés : Az volna a kérdésem, hogy tényleg nagyobb az esélyem a megbetegedésre, ha a nagypapám gégerákban halt meg? A másik kérdésem pedig az, hogy a férjem családjában is előfordult ilyen haláleset és az enyémben is. Örökölhető? Akkor a gyerekeink hajlamosabbak lesznek a rákbetegségre mint mi?

Válasz :

A rosszindulatú betegségek kialakulásában számos külső tényező játszik szerepet, amelyek együtt hatnak bizonyos belső tényezőkkel, így örökletes tényezőkkel is.

A külső tényezők között leggyakrabban emlegetett a dohányfüst, de számos más úgynevezett karcinogén (rákkeltő) anyagot ismerünk, szerepe van az UV sugárzásnak (túlzott napsütés), gyulladásoknak, vírusoknak (például HPV és hepatitis B) és még nagyon sok tényezőnek. (A dohányzásnak nemcsak a tüdőrák, hanem a szájüregi rák, a garatrák és gégerák, a húgyhólyagrák és számos más betegség kialakulásában bizonyított a szerepe.)

Örökletes tényezők a rosszindulatú betegségek 5-10 százalékában játszanak szerepet, s gyakran nem a szokásos öröklődési szabályok, azaz génhiba miatt alakul ki a betegség, vagyis csak ritkán van szó arról, hogy például az emlőrák kialakulására hajlamosító gént ad át a nő az utódra (ilyen például a BRCA1 és BRCA2 gén).

Annak, hogy egy családon belül halmozódnak a daganatos betegségek, más oka is lehet, mint az öröklődés. Ilyen lehet az étkezés hasonlósága, az életmódbeli (pl. napozás, munkahely) hasonlóságok.

Sajnos az, hogy egy családban előfordul rosszindulatú daganatos betegség, szinte szokásosnak tekinthető, a fejlett ipari társadalmakban átlagosan minden harmadik embernek lesz az élete során rosszindulatú betegsége (férfiaknál még ennél is valamivel magasabb a kockázati arány). A családi halmozódás esetén kérdés, hogy ez elsőfokú rokonoknál, vagy távolabbi rokonoknál fordul-e elő, mennyire jelentkezik a rokonnál fiatal korban. A fentebb említett emlőrák gének szűrésére már hazánkban is van lehetőség a magas kockázatú családoknál.

A gyerekek nevelésében és a személyes példamutatásban fontos, hogy kövessük azokat az irányelveket, amelyek mérsékelhetik a rákos betegségek kialakulásának kockázatát. A rákellenes európai irányelvek ("European Code Against Cancer") ajánlásait érdemes megtartani. Ezek az ajánlások foglalkoznak az egészséges táplálkozással, a mértéktartó napozással, a helyes szexuális magatartás kialakításával, mivel ezek ugyanúgy hozzájárulhatnak a daganatos betegségek kialakulási kockázatának csökkenéséhez, mint a dohányzás vagy az alkoholizmus elleni küzdelem. Fontosak a megfelelő védőoltások és szintén fontos a részvétel a szervezett szűrőprogramokban.

szegediametisztklub