Minden módon növelnünk kell testünkben az antioxidánsokat, az oxidálókat pedig csökkenteni. Az oxidálásgátló nyomelemek, ásványi anyagok általában gyümölcsben, zöldségben, egész gabonában, hüvelyesekben, dió-félékben és magvakban találhatók. A nyomelemek parányi tápanyagok, mint az E és A vitamin félék, szelén és C-vitamin. Ezek védenek a rák ellen, megelőzve a szabad gyökök rombolását.
A szelén véd a petefészekrák ellen, csökkenti a szívbetegség kockázatát, és más rákok kifejlődését. A szelén a szemes búzában, barna rizsben, rozsban, kukoricában, zabban, mogyorókban, magokban és az összes zöldségben található, noha a mennyiség a talaj minőségétől függ.
Magas zöldségfogyasztással harminc százalékkal csö kkenteni lehet a tüdőrák esélyét, sok gyümölcsfogyasztással 40 %-kal csökkenteni lehet az összes rákok veszélyét.
A növényi rostban gazdag ételek, mint a gabonafélék, babok, borsók és magok csökkentik minden rák veszélyét. Akik szokás szerint nagyrészt ilyen ételeket fogyasztanak, nagy előnynek örvendeznek.
Különösen hatásos a rák ellen:
A szőlő, ami resveratolt tartalmaz, ami megakadályozza, hogy a vérlemezek összeragadva agyvérzést okozzanak. Jól elállja a rák útját.
A friss citromlé és sárgarépalé, a spárga, a brokkoli, a káposztafélék, az érett paradicsom, az összes mélysárga és sötétzöld zöldség, és a fokhagyma jó rák ellen.
Rákbetegek egy hónapi nyers étrenden kell, hogy éljenek, különösen sárgarépán, karfiolon, káposztán, karalábén, kelkáposztán, retken, kelbimbón. Ezekről tudjuk, hogy nem csak megakadályozzák a rák továbbterjedését, de erősítik is a védelmi rendszert, s megszabadítják a szervezetet a mérgező anyagoktól. 

Az olajos magvakban található savak a szervezet rákos sejtjeit önpusztításra ösztökélik; a zöld tea rákellenes hatású, csakúgy, mint a friss és a savanyú káposzta. Káposzta. A friss káposzta a C- és Bvitaminokon kívül sok A-vitamint tartalmaz, továbbá foszfort, klórt, vasat, ként; több alkotóeleme erősíti az immunrendszert, az érfalakat. Savanyítva egész évben jó vitaminforrás. A tejsavbaktériummal kezelt zöldségek jótékonyan hatnak a reumára, rákra. Kelkáposzta. Jelentős A- és C-vitaminforrás, kalcium, folsav, vas is van benne. A kelkáposztában - akárcsak a bimbós kelben és a brokkoliban - megtalálhatók azok a vegyületek, amelyek védenek egyes rákkeltő anyagokkal szemben. Rendszeres fogyasztásuk csökkenti a gyomor- és vastagbéldaganat veszélyét. A kelkáposztában található indol serkenti a máj működését és az ösztrogén hormon anyagcseréjét. Karfi ol. Gazdag C-vitamin-forrás. Kéntartalmú összetevői védenek egyes rákfajtákkal szemben. Ne főzzük fedő alatt (kéntartalma miatt), így elkerülhető a kellemetlen szag, amely az ízét is rontja. Kalarábé. C-vitamint, sok káliumot tartalmaz. Oldható rostjai csökkentik a vér koleszterinszintjét, az oldhatatlanok megszüntetik a székrekedést. A benne található izotiocianátok vastag- és végbélrák ellen hatásosak. Az indol (ez a kelkáposztában is megtalálható) mérsékli a női nemi hormonok hatását, így kisebb lesz az emlőrák kialakulásának kockázata. Hüvelyesek. A bab, borsó, szója gazdag izofl avonokban - gyakori fogyasztásukkal állítólag 65 százalékkal csökkenthető az emlőrák veszélye. Citrusfélék. Kétszeres védelmet nyújtanak a rák ellen. Jelentős mennyiségben tartalmaznak C-vitamint, amely fokozza a sejtek ellenálló képességét, és a daganatok kialakulását gátló terpének is találhatók bennük. Paradicsom. Gátolja a fehérjék emésztése során képződő (rákkeltő) nitrózamin kialakulását. A legjobb az egész paradicsomot fogyasztani, a lé gyengébb hatású. Sárgarépa. A-vitaminja leköti a szabad gyököket, vagyis gátolja a daganat kialakulását. Főve vagy nyersen, reszelve fogyasszuk. Tej és joghurt. A bennük levő tejsavbaktériumok megakadályozzák, hogy rákkeltő anyagok alakuljanak ki a bélben. Tengeri halak. Különösen a hering, makréla, laz ac véd a vastagbélrák ellen. Mandula. Az amerikai Edgar Cayce pszichoanalitikus állította, hogy aki naponta fogyaszt mandulát, annak nem kell félnie a ráktól, a fekélyektől és mindenféle bőrbajoktól. Napi egy, két, esetleg három szem mandula rendszeres elfogyasztását javasolta. A napi akár csak egy szem mandula sokkal nagyobb hasznára válik az embernek, mint az alma: távol tartja az orvost - mondta. A mandula több foszfort és vasat tartalmaz, mint a többi csonthéjas.

 

A táplálkozás

Aggasztóan hangozhat, hogy mindennapi táplálkozásunk, a közönséges evés is számtalan veszélyt rejthet magában a rákkialakulás szempontjából.
Kimutatták, hogy a magas zsírtartalmú táplálkozás fokozza az emlő-, a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát. Egyes tanulmányok szerint különösen a telített zsírok fogyasztásának volna különösen kockázatnövelő szerepe. Egyébként valószínű, hogy nem elsősorban a zsír önmagában, hanem a túlhevült, odaégett származékok rákkeltők.
A húsok esetében arra vannak bizonyítékok, hogy az erősen sózott, szárított, pácolt és füstölt húsok rendszeres fogyasztása növeli a gyomorrák kialakulásának kockázatát. Így elsősorban a sóval ízesített és konzervált hal- és húsételeket kedvelő nemzeteknél magas a gyomorrákos megbetegedések aránya, így pl. Japánban és Koreában, de ahogy a tendencia a mélyhűtés elterjedésével szerte a világon, így itt is csökkenő.
Az élelmiszeradalékok, tartósítószerek között, ha nagyon keresünk, lehet olyan anyagokat találni, amelyek állatkísérletekben nagy dózisban adva rá

rákkeltőnek bizonyultak, de ezeket az élelmiszerek rendkívül kis mennyiségben tartalmazzák. Veszélyt ezért nem igazán jelentenek. Az ilyen anyagok élelmiszeriparban való felhasználását azonban rendszerint nem is engedélyezik.
E szabály alól csak a szacharin esetében tettek kivételt. Bár kiderült róla, hogy nagy adagokban és az állatok egész életén át adva a húgyhólyagrákok gyakoribb előfordulását eredményezi, lakossági vizsgálatokban viszont egyértelmű, hogy nem tudunk belőle annyit fogyasztani, hogy fokozott kockázatot jelentősen.
A gazdag országok táplálkozással összefüggésbe hozható ráktípusai a mell- és a kolorektális rákok - érdekes módon e kettő előfordulási gyakorisága mindig párhuzamosan alakul -, az epehólyag, vesét megtámadó rák, és nyelőcső adenokarcinómája.
Az emésztőrendszeri krónikus szöveti károsodások mind növelik a rákos elfajulás esélyét. Szöveti károsodásokkal jár egyébként a forró italok rendszeres fogyasztása, a reflux, krónikus gyulladások, a Crohn - betegség, a krónikus gyomorfekély, a bélgyulladások.

Életmódbeli és egyéb tényezők

Régóta ismert az orvostudományban, hogy az elhízás - amellett, hogy számos más megbetegedés (cukorbetegség, magas vérnyomás, koszorúér-elmeszesedés stb.) gyakoribb előfordulását eredményezi - fokozott kockázati tényező egyes rákféleségek kialakulásában is. Elhízott nők körében a méhtest-, epehólyag- és emlőrák, elhízott férfiakban pedig a vastagbél- és prosztatarák gyakoribb előfordulását észlelték. A prosztaták az ülőéletmóddal is összefüggést mutat. Jó példa egyébként a genetikai alapokon nyugvó etnikai különbségekre is; a fehéreknél ugyanis sokkal hajlamosabbak a feketék, leginkább pedig az ázsiai rasszokat fenyegeti.
Több más rák, főképpen olyan rákféleségek vonatkozásában is kimutatták a rendszeres testmozgás, fizikai aktivitás védő szerepét, amelyek kialakulásában a belső hormonszint kóros változásainak tulajdonítanak oki szerepet. A rendszeres testmozgás - úgy tűnik - jótékonyan befolyásolja a szervezetben a hormonszinteket is. Arra is vannak adatok, hogy a magas zsír- és fehérjetartalmú étrend rákkockázat-növelő hatását a fizikai aktivitás semlegesíteni tudja.

 

Mindent összevetve a fejlett országokat több mint kétszer annyi rosszindulatú daganatos eset sújtja a rák - táplálkozás, környezeti hatások, dohányzás -, mint a fejlődőeket, ugyanakkor a megfelelő gyógymódok alkalmazásának köszönhetően csak az esetek fele végződik halállal, míg a világ többi részében ez nyolcvan százalék.

 

Tíz táplálkozási jótanács mellrákosokna

Jól enni, jól lenni?

Egyre inkább ráébredünk: a helyes táplálkozás az egészségünk kulcsa lehet. Az adott élethelyzetnek megfelelő étrend a megelőzés alapja, csökkenti a kockázatot, a betegeknek pedig segít legyőzni a kórt, megőrizni az erőnlétet. Így van ez az emlődaganatos betegek esetében is. A kezelések idején, a kemo-, a sugár-, és hormonterápia idején, a műtét után különös figyelmet érdemes fordítani a helyes táplálkozásra. Az okosan összeállított étrend ugyanis segít az erőnlét megtartásában, a fertőzések megelőzésében és leküzdésében, a kezelések mellékhatásainak legyőzésében, és hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet újraépítse a betegség és a kezelések következtében lebontott vagy rongálódott egészséges sejteket, szöveteket. Néhány jó tanácsot gyűjtöttünk össze ehhez.

A változatosság nemcsak gyönyörködtet!

Az emlődaganatban érintetteknek törekedniük arra, hogy táplálkozásuk ne legyen egyoldalú, minden ételféleség (kenyérfélék, gabonák, zöldségek, gyümölcsök, sovány húsok, tejtermékek) előforduljon az asztalukon - ajánlotta Henter Izabella dietetikus a Magyar Rákellenes Liga tanácsadójaként. Fogyasszanak több magas fehérjetartalmú ételt: tejterméket, hüvelyeseket, olajos magvakat, halakat, baromfit, tojást.

Ügyeljen a testsúlyára!

Az emlődaganat kezelése során egyes betegeknek megváltozik a testsúlyuk. Fontos, hogy a beteg igyekezzen megtartani az ideális

testsúlyát helyes étrenddel és fizikai aktivitással. Ez utóbbiból legalább félóra ajánlott naponta, és nem feltétlenül csak tornát jelenthet: lehet egyszerűen séta, kertészkedés is például. A testsúlyt érdemes hetente ellenőrizni, és fel kell figyelni arra, ha egy hónapon belül három kilogrammot meghaladó, nem szándékos fogyást vagy hízást észlel: ez esetben forduljon orvoshoz, kérje dietetikus tanácsát.

Csínján az étrend-kiegészítőkkel!

Ellentétben az általános hiedelemmel, a legtöbb nőnek az emlődaganat kezelése alatt nincs szüksége étrend-kiegészítőkre. A megszokott étrend megfelelő átalakításával biztosítható a szervezet számára a szükséges energia- és tápanyagmennyiség. Ha mégis úgy dönt, hogy étrend-kiegészítőt is használ, előtte beszélje meg onkológus kezelőorvosával, mert néhány közülük káros kölcsönhatásba léphet a kezelésre használt szerre

Változatos fehérjék

Igyekezzen minél többféle fehérjeforrást beépíteni az étrendjébe: a halakban, a hüvelyesekben, a különböző magvakban gazdag forrását találhatja az egészséges fehérjeféléknek.

Vásároljon körültekintően!

Olvassa el figyelmesen az élelmiszerek címkéjét, vásároljon elsősorban zsírszegény, alacsony só-, cukor- és transzzsírsav-tartalmú (TFA) termékeket. Törekedjen tartósító- és vegyszermentes élelmiszerek, biotermékek vásárlására,

Zsírszegényen jobb!

készítse ételeit. Onkológiai kutatások igazolták, hogy a műtét utáni étrend, a zsírszegény diéta csökkenti a daganat kiújulásának esélyét.

Vitaminban gazdag ételekBiztosítsa a megfelelő folsav-, D-vitamin-, kalciumbevitelt azzal, hogy étkezésében helyet kapnak a tejtermékek, a sötétzöld (brokkoli, spenót) és a sárga (bab, tök, répa, paradicsom) zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak (dió, mogyoró, mandula, tökmag), teljes kiőrlésű gabonák.